A CNOOC izlandi cégekkel társult, és minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy megkapta az engedélyt az izlandi kormánytól. Miután az Északi-tenger olajkitermelése csökken, felértékelődik az Arktika. Csakhogy ott a költségek igen magasak lehetnek a rémesen nehéz feltételek miatt. Jelenleg egy orosz fúrótorony működik az Északi sark vizein: ők 1993-ban kaptak engedélyt, és tavaly volt az első év, amikor olajat tudtak termelni. Vagyis húsz év telt el az engedély kiadása és a kitermelés között. A Greenpeace máris tiltakozott, mert szerinte az orosz olajkitermelés szennyezi a környező vizeket.
Kína egyre több olajat importál, mert a saját termelése stagnál. Tavaly 208 millió tonna olaj volt a saját termelés, és 280 millió tonna olaj az import. A behozatal 4%-al növekedett. Az Északi sark közelében 400 milliárd hordó olaj van a tenger mélyén, de a kitermelés feltételei és költségei pokoliak. A kínai állami cég mégis belevág, mert a világ második számú gazdasága, mely az első helyre tör, diverzifikálni szeretné olajbehozatalát, mert nem szeretne egy országtól vagy régiótól függeni.