Peking bejelentette mi vár a gazdaságra

Az idei év céljaiban a főbb mutatókat illetően nincsenek nagyobb változások: tízmillió új városi munkahely teremtése, a városi regisztrált munkanélküliség 4,6 százalék alatt tartása, az infláció tervszáma pedig 3,5 százalék körüli. Elhangzott, a kormány a személyi jövedelmek gazdaság bővülésével arányos növekedését szeretné elérni.
Peking proaktív fiskális politikát és körültekintő monetáris politikát ígér, a költségvetési hiány az idén az előrejelzés szerint 150 milliárd jüannal (24,4 milliárd dollár) fog emelkedni éves bázison, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,1 százalékát jelenti.
A Li Ko-csiang miniszterelnök által ismertetett dokumentum szerint a világgazdaság továbbra is bizonytalansággal, a stabilitást veszélyeztető tényezőkkel terhelt, s az egyes országok által végrehajtott makrogazdasági kiigazítások új nehézségek és kihívások elé állították a feltörekvő gazdaságokat.
Li szerint a kínai gazdaság kritikus helyzetben van, ahol a felfelé vezető út “rendkívül meredek”, a fejlődés alapját jelentő alapvető feltételek mélyreható változásokon mennek keresztül. A felszínen mélyen gyökerező problémák mutatkoztak meg, a gazdaságban fájdalmas korrekciókat kell tenni. Megerősítette, a reform meghatározó alapja lesz a jövőbeni munkának.
A kormányfő kiemelte, szabványosítják a helyi kormányzatok finanszírozási, értékpapír-kibocsátási mechanizmusát, ami újabb lépés e kormányzatok hivatalosan még kezelhető, de igen jelentős mértékű eladósodásának kezelésére. Lépéseket tesznek e kormányzatok költségvetésének átláthatóvá tétele érdekében is.
Li arról is beszélt, hogy betétbiztosítási rendszer bevezetését tervezik, ami a betéti kamatok liberalizálásának egyik feltétele, egyben a kamatláb liberalizáció utolsó és legfontosabbnak tartott lépése.
Kína a jövőben még több területen és számban kívánja elősegíteni a vegyes tulajdonú vállalatok működését, ami azt jelenti, hogy az állami tulajdon mellé a magántőke is csatlakozhat a központi kormányzat nagyberuházásaiba például az olajiparban, a vasúti ágazatban, a távközlésben az áramszolgáltatásban és a bankszektorban,
Kína háborút indít a környezetszennyezés, a légszennyezés ellen ugyanolyan elszántsággal, ahogyan azt tette a szegénység felszámolása terén – jelentette Li, utalva az ország egyre nagyobb részét fenyegető, fojtó szmogra. A kormány tenni készül azért, hogy folyamatosan csökkenjen a levegő szennyezettsége, figyelemmel lesz az ipari fejlesztésekre, az energiahatékonyságra, a járművek károsanyag-kibocsátásra, a szálló por terjedésének megakadályozására.
Az idén 50 ezer kisebb széntüzelésű kazánt fognak bezárni, hatmillió elavult járművet fognak bevonni az utakról, országosan elérhetővé teszik az országos négyes szabvány szerint üzemelő járművek számára a dízel üzemanyagot, a széntüzelésű erőműveket pedig korszerű technológiák alkalmazására ösztönzik.
Egy másik cselekvési program részeként az ivóvízforrások védelmét, a fontos vízgyűjtő területeken a szennyezés kezelését, illetve megelőzését célozzák meg. Másutt a már szennyezett földterületek helyreállításába kezdenek.
Az emberek nem örülnek a lakásárak miatt, az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonsági problémák miatt, elégedetlenek az egészségügyi szolgáltatásokkal, az időskorúak ellátásával, az oktatással, a földhasználat gyakorlatával, a házrombolásokkal, a biztonsággal és a jövedelmek elosztásával – sorolta a miniszterelnök.
Elismerte azt is, hogy a közszolgálatban dolgozók egy része korrupt, nem végzi szorgalmasan és becsületesen a munkáját. Mint mondta, a kormánynak mindenek előtt önvizsgálatot kell tartania, hogy megtalálja a problémák eredőjét és megoldja azokat.