Miközben az Egyesült Államok és európai országok szankciókat helyeztek kilátásba Moszkvával szemben, addig japán tisztviselők nyilvánosan azt hangoztatják, hogy a japán-orosz viszony továbbra is sínen van. Ugyanakkor a Reuters brit hírügynökség forrásai szerint valójában sokkolták a tokiói illetékeseket az elmúlt napok eseményei, amelyek jelentős fejtörést okoznak a japán kormánynak.
Tokió és Moszkva kapcsolata az elmúlt években még annak ellenére is látványos javulást mutatott, hogy a két ország továbbra sem tudta lezárni a második világháború óta húzódó területi vitáját a Kuril-szigetek négy legdélebbi tagjával kapcsolatban, ami miatt mindeddig békeszerződést sem kötöttek egymással.
A közeledés oka elsősorban a közös energetikai érdekekben rejlik: míg Oroszország a következő két évtized során meg akarja duplázni az Ázsiába irányuló kőolaj- és földgázexportját, addig Japán jelentős energiahordozó-behozatalra szorul. Oroszország ázsiai nyitásának nem titkolt célja, hogy csökkentse függését az európai piacoktól.
“Ha a nyugati országok gazdasági szankciók bevezetéséről döntenek, az minket is érinteni fog. Még nem tudjuk, hogy mi fog történni, de attól tartok, hogy az energetikai szektor nagy figyelmet fog kapni” – mondta a Reutersnek egy japán energetikai cég magas beosztású munkatársa.
Abe Sindzó japán kormányfő 15 hónapos hivatali ideje alatt már ötször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, többször, mint bármely más külföldi vezetővel. Abe a nyugati vezetők bojkottja ellenére is részt vett a szocsi téli olimpia megnyitóján, és a tervek szerint Kisida Fumio japán külügyminiszter a tavasszal Oroszországba, Putyin pedig ősszel Japánba látogat majd.
Ezzel párhuzamosan a Japánba irányuló orosz kőolajexport 2013-ban 45 százalékkal nőtt, és a szigetország földgázellátásának tíz százaléka Szibériából érkezik. Ez utóbbi már csak azért is jelentős mennyiség, mert Japán vásárolja fel a világ cseppfolyósított földgáz szállítmányainak harmadát, az orosz távol-keleti lelőhelyek pedig közeli és olcsó alternatívát jelentenek a közel-keleti földgázzal szemben.
Ha gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi szankciókat vezet be az EU és az Egyesült Államok, az kárt okozhat Japán és Oroszország javuló kapcsolatában. Ez Japán oroszországi kőolaj- és földgázimportjára, valamint energetikai befektetéseire is hatással lehet, miközben a szigetország energiabiztonsága továbbra is veszélyeztetett az atomerőművek leállítása miatt – mondta Tom O’Sullivan, a Mathyos Japan energetikai tanácsadócég alapítója a Reutersnek.
Habár Japán a G7 tagjaként maga is elítélte Moszkva ukrajnai fellépését, a tokiói diplomácia érezhetően mérsékeltebb hangnemet képvisel az ukrán válsággal kapcsolatban, mint nyugati szövetségesei.
Az energetikai kérdések mellett stratégiai okai is lehetnek a japán vezetés vonakodásának: amellett, hogy Japánnak nincsenek komolyabb érdekei és érdekeltségei Ukrajnában, egyes tokiói elemzők szerint a jelenleg Kínával számos nemzetközi kérdésben már-már szövetségben fellépő Oroszország hosszabb távon akár Peking ellenlábasává is válhat Kelet-Ázsiában, ami a felemelkedő szomszédjával egyre mérgesebb viszályban álló Japán malmára hajtaná a vizet. Japánban ugyanis sokan úgy látják, hogy Peking és Moszkva között számos potenciális konfliktusforrás feszül, és ahogy Kína egyre erősödik, ezek úgy kerülnek majd felszínre.
Ugyanakkor pont a kínai fenyegetés miatt valószínűtlen, hogy Japán nyíltan szembeforduljon katonai szövetségesével, az Egyesült Államokkal az orosz kérdésben, bár az is ugyanennyire valószínűtlen, hogy határozottan kiálljon mellette. Nem ez lenne egyébként az első eset, hogy Tokió és Washington nézeteltérésbe kerül a Japán energiabiztonságát veszélyeztető szankciók kérdésében: Japán korábban abba is vonakodva ment bele, hogy visszafogja iráni kőolajimportját a Teheránra atomprogramja miatt kiszabott szankciók miatt.