Milliomosok Észak-Koreában?

Hogy lehet a 24 milliós Észak-Korea 1%- ának több mint 10 millió forintos magánvagyona méghozzá kemény valutában? A válasz viszonylag egyszerű: 14 különleges gazdasági körzet van, és ezekben elvben hozzá lehet jutni jüanhoz, dollárhoz vagy épp euróhoz. A legnagyobb ilyen körzet, a keszoni, ott szabadon lehet forgatni a külföldi pénzeket, és ki is lehet hozni onnan. A külföldieknek sem mindig könnyű ez, de észak-koreai állampolgárok csak különleges engedéllyel léphetik át a gazdasági körzetek határát. A 14 körzetet az ifjú diktátor tavaly engedélyezte, azt követően, hogy Pekingben megígérte: tanul a kínai gazdasági reformok sikeréből. Kik kaphatnak ilyen engedélyt, és kik gazdagodhatnak meg ily módon a különleges gazdasági körzetekben? Mindenekelőtt azok, akik Kim Dzsongun klánjához tartoznak. De a tábornoki kar családtagjai vagy a kormányzó kommunista párt vezető gárdája is kaphat ilyen engedélyeket. És aztán itt vannak az észak-koreai “üzletemberek”, akik a titkosszolgálat emberei, és az az egyik fő feladatuk, hogy kemény valutával töltsék fel az államkasszát. Ennek érdekében nem válogatnak az eszközökben: a fegyver vagy kábítószer csempészet éppúgy megteszi mint részvétel egy dél-koreai cég vállalkozásában, mely a különleges gazdasági körzetben működik.
Csinálhatnak-e az újgazdagok reformista tavaszt Észak-Koreában, melyet a Kim család csaknem hetven éve vaskézzel kormányoz? Ebben sokan kételkednek, nem utolsó sorban azért, mert a reformok fő támogatóját, Peking bizalmasát, a vezetés második számú emberét nemrég likvidálták- családjával együtt mint hazaárulót. Az ifjú diktátor a maga furcsa módján így figyelmeztette az újgazdagokat: gazdagodjatok, de kussoljatok, ha hosszú életűek akartok lenni a világtól elzárt kommunista diktatúrában Észak-Koreában.