Tegnap Vu Sze-ko, Kína közel-keleti ügyeiért felelős titkár azt nyilatkozta, hogy a kínai muszlimok is harcolnak az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) kötelékeiben. Vu úgy vélekedett, hogy a Közel-Kelet és különösen Szíria kiváló kiképzési terepet nyújtott és nyújt még mindig a különböző országokból verbuválódott terrorcsoportoknak. Az iszlám országok mellett említette Európát, Észak-Amerikát és Kínát is.
Igazából már két évvel ezelőtt feltételezhető volt és a világ nagyhatalmainak hírszerzései is beszámoltak a kínai állampolgárok jelenlétéről a szíriai, majd pedig az iraki konfliktusokban.A hírszerzések becslése szerint a 25-30 ezer főnyire becsült iszlám terroristáknak a fele lehet külföldi, többségük európai. A kínaiak állampolgárok számát kb. 100 és 200 közé teszik.
Vu egyébként az egyik legjobb közel-keleti elemző Kínában, arabul is folyékonyan beszél és Irakban folytatta az egyetemi tanulmányait. Az interjújában figyelmeztetett, hogyha egyszer ezek a „szélsőséges elemek” visszatérnek Kínába, akkor elég komoly problémát jelentenek majd a Kínai Népköztársaság biztonságára nézve. Habár Vu arról nem beszélt, hogy pontosan mely kínai népcsoportból származnak a terroristák, de a kínai és a külföldi hírszerzés, valamint a média szerint is az északnyugat-kínai Hszincsiangból (Kelet-Turkesztánból) érkező ujgurok vannak többségben. Az elmúlt években többen illegálisan hagyták el a kelet-ázsiai országot, s elsődleges úti céljuk a szomszédos Afganisztán, Szíria illetve Pakisztán volt.
A diplomata azt is elárulta, hogy e kérdés központi helyet foglalt el tárgyalásain, különösen Törökországban, ahol jelentős számban élnek a törökkel rokon nyelvet beszélő ujgur menekültek. Az ujgur “kérdés” gyakran idéz elő feszültséget Ankara és Peking között, mivel a török kormány szinte rendszeresen bírálja a Kínai Népköztársaságot, hogyha az ujgurokat valamilyen atrocitás éri a kínai hatóságok részéről. Legutoljára 2013-ban kritizálta az ankarai kormány Pekinget az ujgur tüntetések durva leverése miatt. Erre válaszul Kína megvétózta Törökország részvételét a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 2013-as biskeki csúcstalálkozóján, annak ellenére, hogy Ankara a szervezet „Dialógus Partnere” lett abban az évben.
Az SCO biskeki csúcstalálkozója 2013-ban. Törökország nem volt hivatalos.
Kínában már évtizedek óta komoly problémát okoz az ETIM (Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom) nevű csoport. Habár ez a fegyveres alakulat a kilencvenes években a Hszincsiang autonómiájáért és később a tartomány teljes függetlenségért harcolt, idővel a szélsőséges, iszlamista elemek kerültek túlsúlyba. Ez egyrészt a kínai külpolitikának és a kisebbségekkel szembeni bánásmódnak köszönhető, de a közép-ázsiai és a kaukázusi események szintén hatással voltak a szervezet radikalizálódásához.
Ugyanis Kína legnagyobb ellensége a nyolcvanas években nem az Egyesült Államok vagy Japán volt, hanem a Szovjetunió. A pekingi vezetés nagyon megijedt az 1979-es afganisztáni szovjet intervenciótól, mivel attól tartott, hogy a közép-ázsiai ország megszállásával – és ezzel párhuzamosan az egyre mélyülő szovjet-indiai és szovjet-vietnami kapcsolatoknak – elkezdődött Kína szovjet “körbezárása.” Ezért Peking, az Egyesült Államokkal és Pakisztánnal együtt, részt vett az afganisztáni mudzsáhidok kiképzésben. Sőt, a kínai vezetés – eltérően az amerikaitól, amely leginkább a pakisztáni táborokban képezte ki és látta el fegyverekkel az afgán iszlamistákat – Kína a saját területén szerelte fel a mudzsáhidokat. A Kasgár és Kotan tartományokban létrehozott táborokban több ezer afgán harcost szállásoltak el, valamint jelentős fegyverzettel (RPG-k, légvédelmi rakétákkal) szerelték fel őket.
Kínai légvédelmi rakétákkal felszerelt afgán harcos.
A történelem iróniája, hogy a Kínában élő muszlimok az afgán harcosoknak köszönhetően találkoztak először a szélsőséges iszlamista ideológiával. Továbbá a kilencvenes évek második felében tértek vissza az első orosz-csecsen háborúból az ujgur iszlamisták, akik aztán 1997-től kezdve fogtak hozzá a nagyobb merényletek elkövetéséhez. (A szervezet hivatalosan 1993-ban alakult, de sokáig inkább a háttérben maradtak, propaganda háborút folytattak és nem iszlamista célokért, hanem az ujgur régió függetlenségéért harcoltak.)
Az ETIM zászlaja
Az ujgur szeparatisták 1997 és 2001 között 163 erőszakos cselekményt követtek el, ami 126 halálos áldozattal és 340 sebesülttel járt. A kínai kormány kihasználva a 2001. szeptember 11-i merényleteket és az Egyesült Államok terrorizmus elleni harc politikáját, szintén fokozta a harcot az ETIM ellen. Mivel hivatalosan Washington is terrorszervezetnek nyilvánította, ezért az amerikai külpolitika, legalábbis egy ideig, nem szólt bele Peking terrorizmus elleni harc politikájába és nem bírálta, sőt közvetve sem támogatta, az ETIM-et. Ez majdnem a szervezet végét jelentette, s az évezred első évtizedének közepére 1000 fő alá csökkent a terrorista csoport állománya és alig követtek el merényleteket. A változás 2006-ban következett be: új, még radikálisabb vezetés került hatalomra a szervezetben, amely új dzsihádot hirdetett az „istentelen kínai kormány” ellen. Elsősorban Irakból és Afganisztánból tértek haza az iszlamista harcosok, akik komoly tapasztalatokat szereztek a merényletek, az irreguláris hadviselés és terrorista módszerek területén.
2007-ben ETIM harcosok kínai állampolgárokkal végeztek Pakisztánban, s az erről készül videó felvételeket azonnal elküldték Pekingnek. Ezt követően szinte minden évben követnek el nagyobb merényletet Kína területén, legutóbbi 2014 március elején történt kunmingi pályaudvari késes mészárlás hátterében is ők álltak, amelyben huszonkilenc civil meghalt és további 140-en pedig megsebesült.
2013. november 28-én a történelmi helyszínnek számító Tienanmen-téren egy terepjáró a tömegbe hajtott. A benne ülő ujgur nemzetiségűek azt benzinnel felgyújtották, a sofőr és két utasa – a felesége és az anyja -, továbbá két turista meghalt, több tucatnyian megsérültek. Peking az ETIM-et vádolta a merényletért.
2012 óta pedig az ETIM külföldön is aktív terrorista szervezetté vált. Elsősorban a szíriai polgárháborúba mentek harcolni Bassár el-Aszad és a Baasz Párt ellen. Az ujgur harcosok főleg az al-Nuszra Fronthoz és 2013 közepétől az Iszlám Állam Irakban és Levantéban (ISIL) nevű militáns csoporthoz csatlakoztak. A kínai állampolgárok jelenlétére akkor derült fény, amikor a kínai hatóságok letartóztatták a 23 éves, Maimaiti Aili néven azonosított terroristát, aki bevallotta, hogy az ETIM-en keresztül jutott ki Szíriába. Sőt azt is kijelentette, hogy az ETIM lényegében Törökországból „költözött át Szíriába” és a török kormánytól kaptak fegyvereket a harcokhoz.