Egyre nagyobb gond az agyelszívás

A Fülöp-szigetek évtizedek óta a világ egyik legnagyobb munkaerő-exportőre: cselédlányoktól mérnökökig ezrek és ezrek cseréltek átmenetileg vagy végleg hazát. Otthon nem volt munka, és ha volt is, akkor jóval kevesebbet fizettek mint mondjuk Amerikában, melyhez különleges viszony fűzi a szigeteket. A csaknem százmilliós ország legfőbb bevételi forrása épp ez: a hatalmas összeg, melyet a külföldön dolgozók hazautalnak. Csakhogy otthon közben kezd kialakulni a munkaerő hiánya néhány fontos szakmában. Nincs elég mérnök vagy számítógépes szakember. Márpedig a hazai és külföldi beruházók épp őket keresik! A kormány most programot dolgozott ki, amely hosszú távon elősegítheti azt, hogy az agyelszívás kedvezőtlen hatásai megszűnjenek. Csakhogy rövid távon ez is rontja a helyzetet: a frissen kiképzett diplomások aligha maradnak otthon, ha Amerikában ötszörös vagy épp tízszeres bér várja őket. Mi lehet a megoldás? A béremelés otthon. Csakhogy ezzel csökken az ország egyik fő vonzereje az olcsó munkaerő. Csapdában van tehát a Fülöp-szigetek éppúgy mint sok hasonló ország: hiába képez sok diplomást, ha azok többsége – pénz és perspektíva híján – távozik. Ha viszont emeli az ő bérüket, de a többiekét nem, akkor nő a társadalmi feszültség. A problémát már világosan látják a Fülöp-szigeteken, a megoldást még nem. De nem is könnyű megtalálni azt a globális verseny gyorsan változó körülményei között.