Áttörés az őssejt-kutatásban – az első lépés az örök élet felé

Hihetetlen! – mondták a világhírű brit tudományos lap szerkesztői, és nem fogadták el a most 30 éves japán kutató eredményeit. A fiatal nő, aki a Harvardon folytatta tanulmányait, egy percre összeomlott ugyan, de aztán folytatta a kutatást. Belépett a Riken intézetbe, amely a világon a legelsők között van az őssejt kutatásában. Arra próbált rájönni, mi a legeredményesebb módszer a normális sejtek és az őssejtek szétválasztására, illetve hogy létrejöjjön a STAP (stimulus triggered acquisition of pluripotency), azaz –  milyen hatásokra alakul a rendes sejt többfunkciós őssejtté. A kísérleti egerek éheztetésével, majd mérgezésével is próbálkozott. Végül rájött, hogy az enyhén savas fürdő váltja ki a legjobb eredményt: így jön létre ugyanis a legtöbb STAP. Hogy fel lehet-e ezt használni a gyógyászatban, arról megoszlanak a vélemények. Ráadásul maga az ifjú hölgy sem biztos ebben, bár felfedezése mindenképpen áttörést jelent az őssejt kutatásában. Azt sem tudja még egyelőre senki, hogy az orvostudomány mikor profitál a STAP-ból annyit, hogy azt a kezelések során is alkalmazza. Az őssejt kutatás ugyanis komoly szakmai és etikai viták tárgya Japánban és az egész világon. Ha sikerül  Obokata kutatásait a gyakorlatba átültetni az viszont hatalmas előrelépést jelentene. jelenleg ugyanis őssejteket csak nagyon koráltozottan, embiriókból, vagy pl köldökzsinórvérből tudnak kinyerni. Ha sikerülne többfunkciós őssejteket előállítani, az lehetővé tenné, hogy az ember elhasználódott, megbetegedett szerveit saját őssejtjeiből növesszék újjá, ami – bár ez már a science-fiction világába vezet – az örök élet felé tett első lépése lehetne az emberiségnek.