Az 50 éves Bajáz az első nő Afganisztánban, aki egy teljes rendőrségi körzet irányításáért felel. Bár előléptetése után még csak néhány napot töltött el az új munkakörben, úgy érzi, annak ellenére, hogy a női rendőrök a tálibok gyakori célpontjai, meg fog felelni a kihívásnak.
“Dolgozom éjjel és nappal” – mondta a főváros egyik bazárjában sétálva, majd hozzátette, hogy “készen állok a szolgálatra, nem ijedtem meg, nem félek”.
A tálibok uralmának megdöntése óta sokat javult a nők helyzete Afganisztánban, az amerikai beavatkozás előtt kénytelenek voltak eltakarni az arcukat, tilos volt iskolába járniuk vagy férfi kísérő nélkül utcára menniük.
Bár mára jobban hozzáférnek az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a munkához, még mindig jelentős diszkriminációval, valamint családon belüli erőszakkal és fegyveres támadásokkal kell szembenézniük ebben az ultrakonzervatív iszlám társadalomban.
A nyilvánosság előtt nőnek lenni számos rendkívüli nehézséggel jár a dél-ázsiai országban. Az utóbbi hét hónapban több fontos állást betöltő nőt is megtámadtak. Két katonanőt és egy kelet-Afganisztánban élő indiai írónőt megöltek, egy afgán szenátornőt pedig egy rajtaütés során megsebesítettek.
A tálibok emellett elraboltak és később fogolycsere keretében szabadon engedtek egy parlamenti képviselőnőt. Egyebek közt a merényletek miatt sokan amiatt aggódnak, hogy az afgán nők helyzetének javításában elért eredményeket el fogják törölni az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő év végi kivonulása után.
Bajáz körzete egy az ötmilliós város tíz körzete közül, itt található az elnöki palota, számos minisztérium és a központi bank. A rendőrnőt hétfőn, három év szolgálat után nevezték ki a körzet élére. Ezt megelőzően titkosrendőrként dolgozott és burkát viselt, ezzel szemben most szürke egyenruhát, nadrágot hord.
Az öt éven keresztül tartó tálib uralom alatt Bajáz otthon maradt és a gyerekeire vigyázott. “Amikor kiszállok az autóból és a szolgálatot teljesítő rendőrökkel beszélek, minden tekintet rám szegeződik. Az egyenruha viselése jó példa mások számára, remélem, hogy ezzel inspirálhatok másokat és több nő jelentkezik majd a testületbe” – mondta.
Az afgán rendőrnők rendszeresen kapnak fenyegetéseket, illetve gyakran válnak lázadók támadásainak célpontjává. Az utóbbi években sokakat meg is öltek közülük. Malalai Kakarral, Afganisztán legmagasabb rangú, egyben legismertebb rendőrnőjével 2008-ban végeztek Kandahárban. A merénylet elkövetését a tálibok vállalták magukra.
Az asszony tisztában van a veszélyekkel. “Én vagyok az első rendőrfőnök Afganisztánban, vannak nehézségek, de folytatni fogom” – közölte Bajáz.
Az Oxfam nemzetközi civilszervezet előző évi jelentése szerint a nők rendőrségi toborzását célzó kampány korlátozott sikerrel zárult az országban. A hivatalos adatok szerint 2005-ben 180 nő szolgált az akkoriban 53 ezer 400 fős rendőrség soraiban, nyolc évvel később, 2013-ban pedig 1551 női tagja volt a tavaly már 157 ezer főt számláló testületnek.
Az arány javult valamelyest, de nem jelentősen. A rendőrnők feladata általában a női lakrészek átkutatása a rajtaütések, házkutatások során, de többen részt vesznek bűnügyi nyomozásokban is.
A nők toborzása a kihívások ellenére hatalmas előnyökkel járhat az afgán társadalom, különösen pedig a nők és a lányok számára, akik kellemetlenül érzik magukat vagy félnek, ha férfi rendőrnek kell bűncselekményeket bejelenteniük – vélték az Oxfam elemzői.
Bajáz korábban a bűnügyi nyomozási és a kábítószer ellenes osztályoknál is dolgozott. Családja, két lánya és három fia is támogatja munkájában. “Igen, az anyukám most sokkal többet dolgozik, de örülök neki, hogy ez a munkája” – mondta a nő fia, a 12 éves Tavhíd.