A mintegy 22 ezer milliárd forintnak megfelelő jüanból Kína 6600 kilométer új vasútvonalat fog építeni. A pénz jelentős részét a fejletlenebb középső és nyugati országrészekbe irányozzák. Kínában mintegy 100 ezer kilométer vasútvonal van, ennek 10 százalékán képeseke nagysebességű vonatok közlekednek.
Ennek ellenére azt mondják, ez még mindig kevés. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án.
A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.Kínában található a világ leghosszabb üzemelő nagysebességű vasúthálózata, melynek hossza 2011 elején 6 299 km volt, de ez az év végére 9 867 km-re nőtt.
Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.
A közeli jövőben azt tervezik, hogy Kínát nagysebességű pályák kössék össze Európa mellett Ázsia többi részével. Pekingből kényelmesen, vonaton el lehessen jutni mondjuk Delhibe, Szingapúrba, vagy éppen Közép-Ázsia nagyvárosaiba.