Két ember lábnyomairól van szó, összesen 35 darabot. A nyomok mélysége alig egy centiméter. Az egyikük 1,72, a másik 1,54 méter magas lehetett. Vagyis a kínaiak testmagassága nemigen változott évezredek alatt. Hupej tartományban Kína kellős közepén, a Jangce folyóhoz közel találták a nyomokat. Az ókorban itt rézbánya műkdöött, amit már rágóta kutatnak kínai régészek. A lábnyomkat azonban csak nemrég fedezték fel. A bányászok mezítláb jártak, és igen primitív eszközökkel fejtették ki a rézércet. Hogy hogyan alakultak ki a lábnyomok azt egészen pontosan még a kutatók sem tudják – de van egy modelljük. Egy meleg napon, amikor puha volt a talaj, sok bányász vitt ércet és faszenet a helyre, ahol a rezet olvasztották. Közvetlenül ezután hatalmas eső jött, és egy sárlavina öntötte el a területet. A sár elöntötte a lábnyomokat, és később megszáradva megőrizte őket az örökkévalóságnak.
Őskori lábnyomokat – dinoszaurusztól medvekutyáig – több helyen találtak már a régészek. Az egyik világszinten is fontosnak számító lelet Magyarországon, Ipolytarnócon található. A modern embernek azonban az itt találtak a legkorábbi leletei.