Banglades fiatal ország. 1971-ben véres polgárháborúban vált ki Pakisztánból. Történetében első felében merényletek politikai gyilkosságok, katonai puccsok váltották egymást. Az elmúlt húsz évben azonban stabilizálódni látszott a demokratikus rendszer. Ennek alapja a két nagy páart, a világi, inkább baloldali Awami (Népi) liga (vezetője a meggyilkold Mujibur Rahman elnök lánya Hasina Vajed), illetve az iszlám iránt valamelyest nyitottabb, kevésbé balos Bangladesi Nemzeti Párt (BNP- vezetője a szintén meggyilkolt egykori elnök Ziaur Rahman özvegye, Khaleda Zia). A két erő közt azóta mélységes a bizalmatlanság – ezért építették ki a fékek és ellensúlyos rendszerét, amelynek alapja volt az, hogy a választások előtt fél évvel a főbíró vezetésével ügyvezető kormány veszi át a hatalmat, az biztosítja a választások tisztaságát.
A legutóbbi választásokon a BNP összeomlott, az AL kétharmados többséget szerzett, amit arra használt fel, hogy ezt a rendszert teljesen lebontsa. Az alkotmányból kivették az ügyvezető kormányt, helyette Hasina Vajed a saját embereiből alkotott “nemzeti egységkormányt” a választások előtt. Az ellenzék vezetőit pedig “elszámoltatás” címen sorra záratták börtönbe, végeztették ki az 1971-es háborúban elkövetett bűncselekmények miatt.
Az ellenzék erre tömegtüntetésekkel sztrájkokkal reagált.
Mindkét fél érvelésében van igazság – a háborús bűnök valóban évtizedekig voltak kivizsgálatlanok, söpörték őket a szőnyeg alá. Ugyanakkor a bíróságok egyáltalán nem voltak elfogulatlanok.
Seikh Hasina hívei a “világi állam védelmében az iszlám szélsőségesek ellen” vonultak milliós számban az utcára, Begum Khaleda hívei pedig a “demokrácia védelmében az önkényuralom ellen”.
Az önkormányzati választásokon már látszott, ha valóban demokratikus választások lennének most, akkor az ellenzék – részint az iszlamisták, részin a BNP nyerne. A Ők azonban nem bíztak a kormányban, így a bojkott mellett döntöttek. Így senkit sem lep meg, hogy nemes versengés helyett erőszak lett úrrá a választás napján is az országon.
A legfrissebb jelentések szerint hatan haltak meg az erőszakcselekményekben. A tiltakozók mintegy 200, főleg iskolákban kialakított szavazóhelyiséget támadtak meg, és közel 100-at gyújtottak fel szombat este óta.
A legsúlyosabb erőszakcselekmények az északi Bogra körzetben történtek, amely a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a BNP erősségének számít. A bograi rendőrfőnök úgy nyilatkozott, hogy a helyzet rendkívül ingatag, tüntetők ezrei támadták meg a rend őreit számos szavazóhelyiségnél, és gyújtópalackokkal dobálták őket.
Hasonló hírek érkeztek az ugyancsak északi Rangpurból, ahol a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, akik megpróbáltak hatalmukba keríteni egy szavazóközpontot. A szomszédos Nilpamariban is rálőttek a rendőrök kéttucatnyi rendbontó tüntetőre. Mindkét helyen két-két ember életét oltották ki. Máshol – feltehetően tüntetők – leszúrtak egy választási illetékest.
Az erőszakcselekmények, a szavazócédulák és a választási anyagok felgyújtása miatt legalább 120 szavazóhelyiségben fel kellett függeszteni a választást.
A BNP szombaton kétnapos általános sztrájkra és a választások teljes bojkottjára hívta fel a lakosságot, az ellen tiltakozva, hogy Sejk Hasina Vajed kormányfő nem jelölt ki egy független testületet a választások felügyeletére.
Október óta százötven halálos áldozatot követeltek a politikai indíttatású összetűzések a kormányzó Awami Liga (AL) és a BNP hívei között. Az ország számos városában összecsapások voltak.
Mivel a választókerületek felében nincs ellenjelölt az eredmény nem kérdéses – az AL győzni fog. Az azonban egyértelmű, hogy sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem tartja majd legitimnek a választásokat -megfigyelőket sem voltak hajlandóak küldeni. Az is félő, hogy az a választás a két évtizedes bangladesi demokratikus kísérlet végét jelenti. Ez pedig a jelenleg ellenzékben, és kisebbségben levő szélsőséges iszlamisták megerősödését hozhatja a világ harmadik legnépesebb muszlim országában.