Allah neve csak a muzulmánok istenét illeti meg a keresztényekét nem!- így döntőt a bíróság egy régóta húzódó perben. A katolikus egyház természetesen azonnal fellebbezett. Malajzia lakosságának több mint 60%-a muzulmán, a keresztények aránya nem éri el a 10%-ot. A keresztények évszázadok óta hozzászoktak ahhoz, hogy anyanyelvükön Allahnak nevezzék az istent. Ám sok muzulmán szerint ez istenkáromlás, és a keresztények istenére más szót (tuhan) kellene használni, amit azonban eddig általában csak a többistenhívő vallások istenségeire használtak. Az országban a maláj többség és a muzulmán vallás előjogokat élvez, de tekintettel kell lennie a kisebbségekre is. Annál is inkább, mert a gazdasági életben a kínai kisebbség jelentősége meghatározó – ők pedig alapvetően nem muszlimok. Az ügy még 2009-ben kezdődött, és számos fordulatot vett. 2011-ben még egy tíz pontos megállapodást is kötött a maláj kormány és az egyház – ebben Kuala Lumpur érseke elismerte, hogy “hitbéli szempontból” irreleváns, hogy milyen szóval nevezik meg Istent, a kormány viszont engedélyezte külföldről Bibliák behozatalát idegen nyelven. Ezt követte egy újabb bírósági döntés, amely ismét szigorította a szabályokat.
Most éppen ennek a megállapodásnak a felrúgását vélelmezik mindkét oldalon. A Bibliák, amelyeket elkoboztak indonéz nyelvűek, amely azonban gyakorlatilag azonos a malájjal. Indonéziában viszont semmiféle szabály nincs arra, hogyan is hívhatják Istent. Selnagor tartomány kormánya szerint a Biblia Társaság így próbálta kijátszani a amláj törvényeket. Keresztény csoportok viszont azért titlakoznak, mert szerintük a selangori hatóságok lépték túl hatáskörüket. A központi kormány, Najib Razak miniszterelnök még nem szólalt meg az ügyben. Sokak szerint azért, mert a kormánypárt megtépázott népszerűségét a maláj többség iszlamista szavazataival szeretné pótolni.