Feszültséget kelt Ázsiában a japán kormányfő

A japán televíziók élőben közvetítették a miniszterelnök “magánlátogatását” a Jaszukuni szentélyben, ahol 2,4 millió japán hős lelke nyugszik. A szentélyt a Meidzsi dinasztia idején emelték, és azoknak a japán hősöknek szentelték, akik életüket adták a császárért és a hazàért. Japánban idesorolják azokat a katonákat is, akik a második világháború idején elfoglalták Kelet-Ázsia nagy részét, és ott brutális módszerekkel tartották fenn a japán uralmat. Murajama miniszterelnök 1995-ben bocsánatot kért az ázsiai nemzetektől az “agresszió és a gyarmati elnyomás miatt”. Abe Sinzo kormányfő nem osztja ezt a nézetet, szerinte a háborús felelősség nézőpont kérdése. Előző kormányfői periódusa során mégsem látogatott el a Jaszukuni szentélybe, most viszont mégis megtette: “a kormányalakítás első évfordulójára kívántam így emlékezni!”- hangsúlyozta a konzervatív kormányfő.
Szöulban tiltakoztak a japán kormányfő látogatása ellen. Az elnök asszony megerősítette: addig nem kíván találkozni Japán miniszterelnökével amíg az nem gyakorol önkritikát országa második világháborús szereplése miatt. Korea 1910 és 1945 között Japán gyarmata volt, a koreaiak másodrendű állampolgárok voltak a saját hazájukban. Pekingben is elfogadhatatlannak nevezték a japán miniszterelnök látogatását a Jaszukuni szentélyben. Japánnak és Kínának területi vitái is vannak, emiatt a két állam kapcsolata feszült. Japánban arra hivatkozva emelik a katonai költségvetést, hogy a kínai flotta mind komolyabb fenyegetést jelent a szigetország számára. A Jaszukuni szentélyben tett szimbolikus látogatásával Abe Sinzo kormányfő növelheti népszerűségét otthon, de sem Pekingben sem Szöulban nem felejtik el egyhamar, hogy Japán miniszterelnöke azok előtt a hősök előtt is tisztelgett, akiket háborús bűnösnek tekintenek Kínában és Dél-Koreában sőt az Egyesült Államokban is.