Pénzért gyilkoltatott a diktátor?

A csőd szélén táncoló észak-koreai állam egyetlen igazi devizabevétele a szénexport Kínába. Tavaly a két állam kereskedelmi forgalma 2,4 milliárd dollár volt. Az észak-koreai export legfőbb tétele a szén volt, mely fontos Észak-Kína energia mérlegében. Jang Szongtek, a diktátor nagynénjének férje, a rendszer második embere, a kínaiak bizalmi kapcsolata volt az észak-koreai vezetésben. Kínával közös vállalkozást akart létrehozni a szén bányászatára és exportjára. Ezt a nemzeti függetlenségre kényes katonai csoport nem nézte tétlenül: feljelentette Jang Szongteket az ifjú diktátornál. Kim Dzsongun döntött: első a dzsucse, a saját erőre támaszkodás, melyet még nagyapja hirdetett meg. Kína fontos kapcsolat, de a közös kínai-észak koreai vállalkozás oda vezethetne, hogy a kínai sárkány lenyelné Észak-Koreát! Peking folyamatosan reformokat javasolt az ifjú diktátornak, és Jang Szongtek volt e reformok szószólója Észak-Koreában. Ez már túl sok lehetett az ifjú Kim Dzsongunnak, aki teljhatalmat gyakorol hazájában, és nem kíván ezen osztozni kínai szövetségesével sem. Így ért véget a mentor pályafutása a kivégző osztag előtt Észak-Koreában. Legalábbis ez a délkoreai hírszerzés verziója. Tény, hogy Pekingben megdöbbenéssel fogadták a második számú vezető kivégzését, de a két ország kapcsolatát mindigis titokzatosság jellemezte. Azt is tudják Pekingben, hogy Észak-Korea rájuk van utalva, ugyanakkor Kínának sem érdeke a kommunista rendszer összeomlása hiszen akkor az amerikai csapatok megjelenhetnének a kínai határon. A furcsa páros: Peking és Phenjan valószínűleg a jövőben is együttműködik majd annak ellenére, hogy az összekötő ember, a diktátor mentora a kivégző osztag előtt végezte életét Észak-Koreában.