Nagy számban hazarendeli a Kínában dolgozó észak-koreai külkereskedelmi képviselőket és üzletkötőket a phenjani rezsim, összefüggésben második számú vezetőjének két nappal ezelőtti kivégzésével – közölték szombaton az ügyet ismerő források.
A hazarendeltek a név nélkül nyilatkozó források szerint kiküldetésben dolgoztak az északkelet-kínai Senjang és Dandong városokban, hogy elősegítsék a kétoldalú kereskedelmet és beruházásokat vonzzanak Észak-Koreába.
A kínai kapcsolatokért a legfelső szinten éppen az a Dzsang Szong Tek felelt – az országot vezető Kim Dzsong Un kegyvesztetté vált nagybácsija -, akit csütörtökön hazaárulóként végzett ki a phenjani diktatúra, miután az ősszel külföldre szökött az a munkatársa, aki a legfelsőbb vezetőség pénzügyeit kezelte. Dzsangot azonnal kivégezték, miután a rögtönítélő katonai különbíróság halálra ítélte őt.
Észak-Korea azonban minden jel szerint le akar számolni a hozzá lojális személyekkel is, ezért hazarendeli őket – mutattak rá a dél-koreai hírügynökségnek nyilatkozó források, hozzátéve, hogy “a héten nagy számban sietve utaztak haza a Senjangban és Dandongban dolgozó észak-koreaiak”.
Egy másik forrás szerint Észak-Korea azt tervezi, hogy minden tisztségviselőjét hazarendeli Kínából, munkatársaikkal együtt. “Színleg azzal indokolják a lépést, hogy oktatást tartanak nekik a kormány politikájáról, de azok, akikről kimondják, hogy kapcsolatban álltak Dzsang Szong Tekkel, soha többé nem utazhatnak majd külföldre, és tisztogatás áldozataivá válhatnak” – mondta a szintén neve elhallgatását kérő forrás.
Pekingben szombaton azt közölték, hogy Vang Ji külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov telefonon megállapodtak, folytatják erőfeszítéseiket az észak-koreai nukleáris program korlátozásáról szóló, 2008-ban megrekedt hatoldalú tárgyalások felújítására. A kínai közlemény szerint Vang és Lavrov pénteken tárgyaltak egymással, nem sokkal azután, hogy Észak-Korea bejelentette Dzsang Szong Tek kivégzését. A közlés ugyanakkor nem tér ki arra, hogy Dzsang kivégzéséről is beszéltek volna.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és a kelet-ázsiai térség más államai Kim Dzsong Un észak-koreai vezető további kiszámíthatatlan lépéseitől tartanak. Dzsang kivégzése a legjelentősebb politikai fordulat a világtól elzárt ország életében azóta, hogy apja 2011. decemberi halála után a harmincas éveiben járó Kim Dzsong Un vette át Észak-Korea vezetését.
A kínai állami média szombaton arra figyelmeztetett, hogy Peking “bizonyos korlátozásokat” vezethet be Phenjannal való viszonyában a nemrég még a rendszer második emberének számító Dzsang megdöbbentő kivégzése nyomán. “Az itteni nyilvánosság döntően kedvezőtlenül értékeli a Phenjanban történt minapi eseményeket” – írta vezércikkében a Global Times című állami újság, “éles belharcként” jellemezve a történteket.
“Kínának segítenie kell Észak-Koreát abban, hogy kellően megszilárdíthassa biztonságérzetét, amelyre a leginkább szüksége van, és ami a kulcsa a kölcsönös stratégiai viszonynak. Kínának azonban egyértelművé kell tennie – vélekedett a lap -, hogy Észak-Koreának nagyobb tekintettel kell lennie Kína helyzetére.”