Ázsia diákjai a csúcson, Amerika és Európa lemarad- ez volt a legutóbbi OECD felmérés eredménye. Sanghaj, Hongkong, Tokyo vagy Szöul középiskolás diákjai játszva verik az európai vagy amerikai mezőnyt matekból vagy természettudományokból. Ez azzal is magyarázható, hogy óriási a verseny a hazai piacon. Az egyetemi felvételi vizsga olykor élet- halál harcra emlékeztet. És ekkor jönnek a tanár sztárok, akik iskola után képezik a diákokat, hogy eredménnyel vegyék a felvételi vizsgát. Ma már egész iparág él ebből Hongkongban- évente mintegy 260 millió dolláros teljesítménnyel. A tanár sztárok pedig évi egymillió dollár felett keresnek, a legjobban menő, egy Tony Chow nevű angoltanár pedig álítólag megkeresi a kétmilliót (450 millió forint) is.
Hogy lesz valaki tanárkirály vagy királynő? Mindenekelőtt úgy, hogy sikeresen reklámozza magát. Richard Eng kezdte el ezt a kilencvenes években, és azóta Lamborghinivel repeszt és Vuitton táskáit cserélgeti. A tanár sztárok már olyan nagy emberek, hogy a diákok nem is találkoznak velük. Csak az óriásplakátokon és szórólapokon látják őket, ahol úgy néznek ki, mint az igazi popsztárok, a hölgyek szexi ruhákban, az urak bőrszerkóban feszítenek. és azt ígérik, ők aztán sikeressé teszik diákjaikat. Egy-egy celebtanárnak több ezer diákja van, akikkel a neten és videóüzenetekben kommunikál. Azok, akik élőben is akarják látni a sztárt – akár csak egy üvegfal mögül, hiszen a teremben csak 45-en férnek el – még többet kell, hogy fizessenek. A középiskolások háromnegyede jár különórákra, akik pedig nem azok komolyan aggódnak, hogy így lemaradnak a felvételiről. mert a tanárok a komoly tandíjakért cserébe azt ígérik, megmondják azokat a titkos kulcsszavakat is, amivel biztosra vehető a bejutás az egyetemre. Azt pedig minden hongkongi tudja, jó diplkoma (akár több jó diploma) nélkül nincs jó fizetés, nincs sikeres élet. mert a tudás hatalom. és persze pénz is.