Több mint 160 ezer ember él és dolgozik embertelen körülmények között ezekben a táborokban, ahol bírói ítélet nélkül akár két évet is eltölthet az, akit a hatóságok ki akarnak vonni a forgalomból. Régebben akár évtizedekre is be lehetett kerülni ilyen táborba. Mao elnök például előszeretettel használta ezt a módszert politikai ellenfelei megtörésére. Kína jelenlegi első emberének édesapja, aki a kommunista párt egyik vezetője volt, hosszú éveket töltött ilyen lágerben. Amikor hazatért, nem ismerte meg a saját gyerekeit! Ekkor állítólag Kína jelenlegi első embere elhatározta: ha hatalomra kerül, megszünteti a rettenetes munkatáborokat.
A határozat meg is született a Kínai Kommunista Párt nemrég megtartott harmadik plénumán. A táborok megszűnésének hírét nemcsak Kínában, szerte a világon lelkesedés fogadta.
Ám a Human Rigths’ Watch polgárjogi szervezet szerint nem történt más, minthogy átfestették a cégtáblát. Az átnevelő táborokat immár kényszer elvonóközpontoknak hívják. Az élet- és munkakörülmények éppoly rémesek, mint eddig. A 160 ezer tábor lakó 60 százaléka volt kábszeres- a Human Rights’ Watch szerint. A többieket tehát el kellene engedni, de erről egyelőre szó sincs. A lágerrendszert a belügyi vezetők egy része kulcsfontosságúnak tekinti a lakosság megfegyelmezése szempontjából. Egyelőre úgy látszik, hogy az ő akaratuk diadalmaskodott: a lágerek maradnak csak immár másképp hívják őket Kínában.