A központi televízió beszámolója szerint a felbocsátáshoz kedvezőek voltak az időjárási körülmények, nem esett az eső. A Csang-o-3-at a Hosszú Menetelés 3B típusú hordozórakétával küldték a világűrbe. Az űrszonda egy Jütunak (Yutu – Jáde Nyúl) elnevezett, a Hold felszínét kutató holdjáró járművet is visz magával, amely december közepén kezdheti meg tevékenységét. A hatkerekű, 140 kilogrammos robot három hónapra szóló feladatot kapott. Erről a tudományos, technológiai és ipari hivatal szóvivője nyilatkozott a sajtónak. A Holdistennő-3 küldetése a kínai Hold-program második szakaszának része, az eddigi legbonyolultabb feladat. A 2007-es és a 2010-es missziók is a soron következő lépés sikerét segítették – de a mostani missziónál alkalmazott technológia több mint 80 százalékban új. Ez az ország harmadik holdszondája, a Csang’o–1-et 2007-ben, a Csang’o–2-t 2010-ben bocsátották fel. Utóbbi nagyfelbontású felvételeket készített a Hold felszíni részleteiről, különösen is a Szivárvány-öbölről, amely a soron következő kínai holdszonda leszállóhelye lesz.
Az űrszonda előbb a Föld körül fog keringeni, majd leszáll a Holdon, végül visszatér a Földre. Egyúttal nagyfelbontású felvételeket is készít majd a Hold teljes felszínéről. Nagy körültekintéssel készültek fel az űrszonda távirányítására, a súlytalanság körülményei közötti landolásra, továbbá a holdjáró robot leválasztására és működtetésére. Mindezt hatalmas kommunikációs és technológiai kihívást jelent. Sikeres küldetése esetén ez lesz az első alkalom, hogy kínai űreszköz száll le Földön kívüli égitest felszínén.
–
Az előző missziók sikere mindenesetre biztató. A 2010-ben útra bocsátott Csang’o-2, immár több mint 60 millió kilométerre van a Földtől. Műszaki állapota továbbra is jó, várhatóan a jelenlegi távolságnak az ötszörösére fog eltávolodni.
Az új kínai misszió kétszárnyú rovere magas hatékonyságú eszköz, amely a Hold felszínét fogja vizsgálni, talajelemzéseket készít és alkalmas lesz a különleges hőmérsékleti körülmények közötti munkára – ismertette Li Pen-cseng a Hold-program parancsnok-helyettese.
A holdjáró nevére egy hónapon át lehetett szavazni két honlapon, s végül a 190 ezer javaslatból 14 tagú zsűri választotta ki a tíz “legalkalmasabbat”. Az utolsó körben a 3,4 millió szavazóból 650 ezren választották a Jáde Nyulat. A fehér nyúl egyébként ugyanazon kínai mitológia része, amelynek főszereplője Csang’o, a holdistennő.
A három szakaszra osztott program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be, majd 2024 körül mindezt követné a kínai űrhajós Holdra szállása. 2008-ban a Sencsou-7 űrhajóval három kínai hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. Amerikai szakértők, köztük volt űrhajósok állítják, a mostani leszállóegység már így is túl nagy a robotnak, amit visz, ez már bizonyosan az emberes holdraszállás próbája is.
Kínának az űrprogram nem csak gazdasági vagy katonai szempontból fontos – a legfontosabb a nagyhatalmi státusz jelzése. Az, hogy megmutassák: Kína bármire képes, amit az Egyesült Államok is tud.