Pakisztán megerősítette, hogy az elmúlt évtizedben mintegy 2200 emberrel végeztek az amerikai pilóta nélküli repülőgépek csapásai, közülük legalább 400-an civilek voltak.
2200 ember halt meg dróntámadás következtében Pakisztán észak-nyugati törzsi területein az elmúlt tíz évben- tudatta pakisztáni forrásokra hivatkozva az ENSZ terrorellenes jelentése. Legkevesebb 400 halott civil volt, és ezenkívül még 200 “nem harcoló” ember szerepel az áldozatok listáján.
Az ENSZ jelentésében felszólította Amerikát: tegye közzé a saját számait! Megállapította továbbá, hogy rendkívül nehéz bármilyen információhoz jutni a dróntámadások áldozatait illetően Pakisztánban vagy Jemenben. És hogy miért? “Mert a CIA részvétele lehetetlenné teszi azt, hogy pontosan lássuk: mi is történik!”
John Kerry amerikai külügyminiszter legutóbb Pakisztánban azt ígérte, hogy hamarosan megszűnhetnek a dróntámadások. Pakisztán kormányfője a hétvégén Amerikába látogat: vasárnap találkozik John Kerry külügyminiszterrel, szerdán pedig a Fehér Házban Obama elnökkel. Noha a két állam elvben szövetséges, 2009 óta nem volt ilyen magas szintű amerikai-pakisztáni találkozó. Az ok pedig a következő: 2011-ben amerikai kommandósok, pakisztáni területen, ölték meg az első számú terroristát, Oszama Bin Ladent! Washington pedig azzal gyanúsította hű szövetségesét, hogy tudott Oszama Bin Laden hollétéről.
Az Al-Kaida főnöke egy katonai lakóparkban élt éveken keresztül. Pakisztán ezt tagadja, és az amerikai kommandósakciót szuverenitása megsértésének tekinti, épp úgy, mint az állandó dróntámadásokat. Most mindkét félnek félre kell tennie a sértődést, mert az amerikai csapatok nagy része jövőre elhagyja Afganisztánt. Mi lesz, ha a tálibok újra lerohanják az országot? Amerika ezt mindenáron meg akarja akadályozni.
Ehhez viszont szüksége van Pakisztánra, amely annak idején megszervezte a tálibok mozgalmát. Amerika a mézesmadzag és a korbács politikáját alkalmazza a tálibokkal szemben: hol tárgyalásokat ajánl, hol pedig drónokkal támad. Eredmény egyelőre nincs, viszont egyre közelebb van az az idő, amikor Karzai elnök bizonytalan rendszere egyedül lesz kénytelen szembenézni a tálibokkal, akik újra hatalomra akarnak kerülni Afganisztánban és talán Pakisztánban is.