A jelölti listán szereplőket nem hozzák nyilvánosságra, csak azok a nevek ismertek, amelyeket maga a jelölő hoz nyilvánosságra. Hivatalosan egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a lista idén 209 magánszemély és 50 szervezet nevét tartalmazza.
Számos Nobel-szakértő a pakisztáni Malala Juszufzait tartja a legesélyesebbnek, aki az utóbbi években a lányok oktatásáért folyó harc globális jelképévé vált. A tálibok bosszúból megpróbálták megölni, amiért blogot vezetett arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.
“Ha Malala kapja a díjat, az rendkívül fontos üzenetet közvetít a világnak, mégpedig azt, hogy a béke elérése, a demokrácia építése és az emberi jogok érvényesítése érdekében nagy fontossággal bír az oktatás, és különösen a lányok és a nők oktatása” – közölte Kristian Berg Harpviken, az Oslói Nemzetközi Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója.
Malala messze a legfiatalabb díjazott lenne a Nobel-díj történetében, sokak éppen ezért ellenzik kitüntetését. Tilman Brück, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy “nem lenne etikus, ha a díjat egy gyereknek adnák”. Egy amerikai újságíró, Scott London pedig azt írta, hogy “egy ilyen döntés ellentétes hatást válthat ki, és kockázatos is a bizottságra nézve, különösképpen az utóbbi évek olyan kevésbé szerencsés választásai után, mint Barack Obama 2009-es és az Európai Unió 2012-es kitüntetése”.
Maga Malala is úgy gondolja, hogy még nem érdemelte ki a kitüntetést. “Szerintem többet is elérhetek, olyan sok mindent nem tettem, hogy azért Nobel-békedíjat kapjak” – mondta.
Nagy esélyes a díjra már többször is felterjesztett Denis Mukwege, a kongói férfi szakterülete a nemi erőszak áldozataivá vált nők kezelése és segítése. Az orvos Afrikában ismert élharcosa a nemi erőszak leküzdésének.
Az esélyesek között szerepel még Szvetlana Gannuskina, az orosz Migráció és Jog nevű jogvédő csoport vezetője, Ljudmila Alekszejeva, a moszkvai Helsinki Csoport alapítója, valamint Lilija Sibanova, egy független választási megfigyelő szervezet vezetője. Sokan azt várják, hogy a bizottság Alesz Beljatszkinek, a Vjaszna fehérorosz emberi jogi központ bebörtönzött vezetőjének adja a díjat.
Brück szerint az elismerést akár a szíriai vegyifegyver-készlet megsemmisítéséért felelős Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) is kaphatná, azonban ez nem valószínű, a jelöléseket ugyanis február elsejéig kellett eljuttatni a Nobel-bizottságnak. A 8 millió svéd koronával (1,3 millió dollár) járó díj kitüntetettjének nevét a bizottság pénteken teszi közzé az oslói Nobel-intézetben.