A törzsi bíróság elítélte, mert a mobilon a férje felügyelete nélküli bárkivel beszélhetett, ami ugye felveti a lehetőségét, hogy szeretőt tart, vagyis ő már szinte házassátörőnek számít. Egy nőnek amúgy se legyen mobilja, ahogy például az se jó, ha iskolába jár – legalább is a helyi, a Tálibok befolyása alatt álló törzsi vezetők szerint. Így aztán Arifát a nyakáig beásták a földbe, és a falu népe – köztük a saját rokonai – kövekkel, tégladarabokkal dobálták, addig, míg életjeleket adott. Bár Pakisztánban hivatalosan a kövezés nem törvényes, senkit nem vettek őrizetbe az ügyben. A történetet egy helyi civil szervezet munkatársa Naureen Shameen mesélte a brit Independent helyi tudósítójának. Ők a közösségi médiában küzdenek azért, hogy a kövezést tiltsák be mindenütt a muszlim világban.
A Korán nem említi, éppen ezért a legtöbb muszlim vallástudós sem tartja a sariának megfelelőnek a kövezést. De mások a Mohamed mondásait összefoglaló hádiszokból vezetik le – így jogosnak tartják. Leggyakrabban nőket ítélnek kövezés általi halálra, főleg házasságtörésért. Az sem számít, ha a nőt megerőszakolták. 2008-ban a szomáliai Kismayoban egy stadionban köveztek halálra egy 11 éves kislányt. Állítólag éppen azok jelentették fel paráználkodásért, akik korábban megerőszakolták. Őt is nyakig a földbe ásták úgy dobálták halálra kövekkel, családja szeme láttára.
Az ENSZ, akárcsak a legtöbb nemzetközi szervezet elítéli, tiltja ezt a brutális kivégzési módot, de azokkal a csoportokkal szemben, amelyek alkaélmazzák többnyitre tehewtetlen.