Egyik reggel egy indiai iskola angoltanára gondolt egyet és az össznépi ima alatt nem kulcsolta össze kezét, hanem vigyázzban, kezeivel a háta mögött várta meg az ima végét. Sanjay Salve azt mondja, a dolog teljesen spontánul történt – ott állt és az jutott eszébe, miért is kéne egy olyan istenhez imádkoznia, akiben nem hisz.
Bár semmiféle rendzavarás nem történt, az iskolaigazgató dühbe gurult és közölte, az ilyen fegyelmezetlenséget nem lehet szó nélkül hagyni. Azt még engedte volna, hogy a tanár nem vesz részt a reggeli iskolanyitási szertartásban, de amúgy nem érti, mi a probléma. Míg az esemény előtt magasra értékelték a tanár munkáját, azóta nem kap fizetésemelést – 2008 óta.
A törvény a tanárnak ad igazat: az iskolát a himnusszal kell kezdeni, de szó sincs imáról, sőt, a törvény kimondja, hogy senki nem kényszeríthető vallási szertartásra olyan iskolában, amely állami támogatást kap. Az iskolákat felügyelő hatóság is figyelmeztette már az igazgatót, hogy az iskola elveszítheti az állami támogatást, de csak most, a bírósági tárgyalás árnyékában volt hajlandó beadni a derekát és kijelentette, hozzájárul ahhoz, hogy a tanár az iskolai imák alatt ne kulcsolja össze a kezét, valamint kifizetik elmaradt járandóságát.
Bár Sanjay Salve hozzátartozói nem lelkesedtek egyöntetűen vallástalanságáért, egy hónapja a kevésbé barátságos rokonok is elkezdtek érte aggódni. Augusztusban Pune városában ugyanis megölték a 71 éves Narendra Dabholkart, aki rendíthetetlenül küzdött a babonák ellen és nyíltan bírálta az önjelölt gurukat és „szent embereket”, akik mások vakhitén élősködnek. Emiatt őt és a „vakhit kiirtásáért küzdő bizottságot” (Maharashtra Andhashraddha Nirmoolan Samiti) vallásellenesnek és nemzetellenesnek bélyegezték, holott nem kimondottan a vallás ellen küzdött, hanem azokat állította pellengérre, akik az egyszerű emberek babonásságát és csodahitét kihasználják.
Néhány nappal azután gyilkolták meg, hogy a kormányzat bejelentette, előterjeszti az általa szorgalmazott babona-ellenes törvényt, amely a megtévesztés és kizsákmányolás ellen nyújt védelmet. Dabholkar emellett a vallási rítusokban használt állatok jogaiért és a különböző kasztokhoz tartozók közötti házasságok jobb elfogadásáért küzdött. Bár életében nem sokat foglalkoztak vele, a vallási szertartások nélküli búcsúztatásán a százmilliós tagállam politikai vezetői is képviseltették magukat.