Óriási dél-koreai üzlet Kazahsztánban

Nazarbajev elnök az elmúlt hónapokban többször utalt “a keleti nyitás” szükségességére. Nemrég vendégül látta Hszi Csinping kínai államfőt, aki szintén jelentős pénzek befektetéséről kötött szerződéseket Kazahsztán olajiparában. Az egykori szovjet tagállam diverzifikálni kívánja kapcsolatait, hogy ne függjön egyetlen külső hatalomtól sem. A kilencvenes években amerikai cégek próbálták meg elfoglalni az oroszok helyét, majd megjelentek a kínaiak. Bár Hszi Csinping elnök egész közép-ázsiai utazása során hangsúlyozta, hogy Kína nem törekszik hegemóniára a térségben, azért az új “Nagy Selyemút” program elég világosan mutatta Peking szándékait. A Mennyei Birodalom számára Kazahsztán vagy épp Türkmenisztán és Üzbegisztán nyersanyagforrásai “természetes tartaléknak” tűnnek éppúgy mint ezeknek a gyorsan növekedő országoknak a belső fogyasztói piaca. Nazarbajev már a szovjet időkben is Kazahsztán élén állt, ismeri tehát az egyoldalú függés kétes előnyeit. Ezért ezzel a dél-koreai óriási üzlettel is meg kívánja mutatni a világnak: a keleti nyitás nem jelent kizárólagos kínai függést Kazahsztán számára.