Az emlékezet mindent megszépít. A kissé közhelyes mondat új értelmet nyert csütörtök délután az Andrássy út 62.-ben. A török kulturális központ megnyitóján ugyanis egy szó sem esett évszázados háborúságról, a két nép barátságáról, közös történelméről viszont annál több. Balogh Zoltán minisztertől nem csak azt tudhattuk meg, hogy a törököknek köszönhetjük nyelvünkben a dzs hangot, hanem például azt is, hogy Kossuth Lajos milyen tisztelettel szólt a Török Birodalomról, vagy, hogy 1877-ben az orosz-török háború idején Budapesten a diákság törökbarát tüntetéseket tartott. A közös történelmi gyökerekről, és a két nép barátságáról, no meg Szigetvárról beszélt Ömer Celik török kulturális miniszter is. Tóth Ágnes, az újonnan nyílt intézet művészeti és kulturális koordinátora elmondta, a Yunus Emre intézet – a a német Goethe vagy a spanyol Cervantes intézetek mintájára – csak 2009-ben jött létre Ankarában, azzal a céllal, hogy a török nyelvet és kultúrát népszerűsítse a világban. Azóta azonban – ami jól mutatja Törökország fejlődését és növekvő globális szerepét – már több mint húsz helyen működik Yunus Emre intézet a világban -elsősorban természetesen a Balkánon és a Közel-Keleten – és 2014-ig további több, mint húsz intézetet szeretnének megnyitni. Az Andrássy úti épületben, a Terror Háza tőszomszédságában, nem csak nyelvtanfolyamok indulnak hamarosan, de lesznek kézműves foglalkozások, és török témájú előadások is – természetesen egy jó tea mellett. A újonnan nyílt intézet keresi a partneri kapcsolatokat is más szervezetekkel, köztük a Magyar Ázsia Társasággal. Ezek után már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan: kicsoda Yunus Emre? A török intézet névadója kétségtelenül kevésbé ismert alakja a világirodalomnak, mint Goethe vagy Cervantes, de török földön mindenki ismeri. A 13-14 század fordulóján élt misztikus szúfi költő a török nyelvű irodalom egyek legkorábbi nagy alakja. Időmértékes versei a nép nyelvén szóltak életről, halálról, szeretetről, és Istenről.
1.A most megnyílt Török Kulturális Központ épülete
