Eddig, legalábbis papíron, könnyen földterülethez juthattak az ipari befektetők Indiában. A kinézett terület gyorsan a tulajdonukba jutott, és az addig ott mezőgazdasági művelést folytató parasztok szinte csak jelképes kártérítést kaptak. De az utóbbi időben egyre többször szálltak szembe a földből élők a befektetőkkel. És ez a mozgalom eredményesnek bizonyult. A világ legnagyobb acélgyártó cége, az Arcerol Mittal például kénytelen volt lemondani egy új kohó építéséről, olyan erős volt földjüket védő parasztok tiltakozása. Ezért határozta el az indiai kormány, hogy új szabályokat fektet le. Mostantól a mindenkori piaci érték négyszeresét kell fizetni a kisajátított földért, amennyiben a mezőgazdasági termelők 80 százaléka beleegyezik az üzletbe. A városinak minősített régiókban csak a piaci ár dupláját kell majd fizetni. E megszorító feltételek mellett részletes hatástanulmányt is kell készíteni a tervezett ipari beruházás gazdasági, ökológiai és szociális következményeiről. A törvényt most a felsőház is jóváhagyta, életbe lépéséhez már csak az államfő aláírása kell, így India búcsút mondhat a kisajátítást eddig szabályozó száz éves törvénynek. Persze nem mindenki örül, mert az ipari befektetők szerint az új szabályozás rendkívüli mértékben megdrágítja majd az új beruházásokat, amelyekre pedig a jelenleg vészesen lelassult indiai gazdaságnak égető szüksége lenne.
100 évesen „ment nyugdíjba” egy indiai törvény
Indiában mostantól sokkal többet kell fizetni az ipari célra kisajátított földekért.
(Visited 1 times, 1 visits today)