A NATO erők jövőre elhagyják Afganisztánt, bár amerikai alakulatok maradnak, mint kiképzők és szaktanácsadók. A négycsillagos tengerészgyalogos tábornok szerint jelenleg az afgán hadsereg és rendőrség veszteségei túlságosan magasak. Hetente több mint száz katonát vagy rendőrt ölnek meg a tálibok, és ez súlyos gond a 350 ezres afgán fegyveres erőnek. Dunford tábornok egyáltalán nem zárta ki azt, hogy még 2014 után is részt vegyenek amerikai alakulatok a harcokban, Afganisztánban. Az afgán hadsereg csak 2018 táján lesz olyan állapotban, hogy mindent a maga kezébe vegyen a légvédelemtől a hírszerzésig- hangsúlyozta a tábornok, aki a londoni The Guardian-nek nyilatkozott.
Az afgán fegyveres erők problémáival Karzai elnök is tisztában van. Ezért nemrégiben Pakisztánban arra akarta rávenni az új államfőt, hogy együtt lépjenek fel a tálibokkal szemben. Ez a fellépés kettős célt szolgálna: egyrészt leválasztaná azokat a “mérsékelt tálibokat”, akiket be lehetne vonni a demokratikus rendszerbe, másrészt pedig közös és kíméletlen harcot hirdetne azok ellen a tálibok ellen, akik mindenképp vissza akarják állítani az iszlamista rendszert Afganisztánban. A tálibok jó kapcsolatokat ápoltak a pakisztáni titkosszolgálattal, így Pakisztán szerepe ebben az ügyben döntő fontosságú lehet. Nem lehet tudni, hogy Karzai elnök mit ért el Pakisztánban: hogy fogadta terveit az új államfő és főként a hadsereg és annak titkosszolgálata. Az viszont tény, hogy Karzai látogatását követően kettőzött erővel támadják a tálibok a kormányerőket és az amerikai támaszpontokat Afganisztánban.