Sartaj Aziz, a júniusban hivatalba lépett pakisztáni kormány külügyminisztere Kabulban közölte. „Van bizonyos kapcsolatunk az afganisztáni tálibokkal, de nem ellenőrizzük őket, befolyásunk korlátozott.” Erre a kijelentésre azért volt szükség, mert nemrég egy magas rangú afgán katonai vezető egy interjúban azt mondta: ha a pakisztáni titkosszolgálat akarná, heteken belül véget tudna vetni az afganisztáni háborúnak. Az afgán illetékes szerint ugyanis a tálibokat Iszlamabadból irányítják és anyagilag is a pakisztáni támogatástól függenek.
Tálib mozgalom a „semmiből”
Ez a vád régóta ismert, de magas rangú hivatalos afgán vezető még nem fogalmazta meg ilyen nyersen. Hogy ma milyen kapcsolat van a pakisztáni titkosszolgálat és a tálibok között, az csak sejthető. Az viszont közismert tény, hogy a tálib mozgalmat, az iszlám tanításait tanulmányozó diákok mozgalmát a pakisztáni titkosszolgálat a semmiből teremtette meg. Pontosabban: Pakisztánban élő pastu nemzetiségű fiatalok tömegeit taníttatták a hírhedt madrasszákban, a vallási iskolákban. Majd a hitéleti és ideológiai képzés után a fegyverforgatásra is megtanították őket. És aztán irány Afganisztán, ahol otthon érezhetik magukat, hiszen a lakosság nagyobbik fele pastu. És ahol afféle rendteremtő felszabadítóként üdvözölték őket. A tálibok véget vetettek a rivális csoportok gyilkos belháborújának és relatív stabilitást teremtettek, igaz a rend az iszlám legkonzervatívabb verzióján alapult. Mindez két évtizede volt. Azóta új tálib generációk léptek színre, de sok tálib csoport bázisa ma is Pakisztánban van és csak bevetésre „ruccannak át” Afganisztánba.
Mi lesz jövőre?
A jövő év végén az utolsó harcoló külföldi katona is távozik Afganisztánból. A belső béke vagy a káosz a jövő áprilisi választásokon hatalomra kerülő új afgán vezetés erején és kompromisszumkészségén múlik. Szükség lesz valamiféle kiegyezésre a tálibokkal. És ebben a kényes folyamatban nélkülözhetetlen lesz Pakisztán szerepe. Vagyis a kabuli vezetésnek, minden ellenszenve ellenére, az iszlamabadi kormánnyal is tárgyalnia kell. Sartaj Aziz pakisztáni külügyminiszter kabuli látogatásának egyik célja volt, hogy előkészítsen egy pakisztáni-afgán csúcstalálkozót.