Nagyon rosszkor jött Észak-Koreának a panamai lebukás. Az utóbbi hetekben Phenjan mosolyoffenzívát indított, tárgyalásokat kezdeményezve „a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítése érdekében”. Persze hogy „feszültség alakult ki” az nem a véletlen műve, hanem Észak-Korea nukleáris fegyverkezésének eredménye. Phenjan végrehajtott egy sikeres rakétatesztet egy hosszú távú ballisztikus rakétával, még decemberben. Aztán idén tavasszal, földalatti kísérletben, felrobbantotta harmadik atomtöltetét. Minderre az ENSZ szankciókkal reagált, és a büntető intézkedéseket Kína és Oroszország is megszavazta. Ezután Phenjan még egy darabig „soha nem látott” csapásokkal fenyegetőzött, de aztán újra békésebb arcát mutatta és tárgyalniakart, elkerülendő a teljes nemzetközi elszigetelődést.
Panamai bukás
És ekkor kapták el a panamai hatóságok a 14 ezer tonnás Chong Chon Gang teherhajót, amely észak-koreai zászló alatt közlekedik. A Panama-csatorna atlanti-óceáni végénél tartóztatta fel az észak-koreai hajót a parti őrség, amelynek feltűnt, hogy a jármű szinte a „semmiből” került oda. Merthogy sokáig ki volt kapcsolva automatikus jeladó rendszere, amely információkat küld a hajó hollétéről. Továbbá: a Chong Chon Gang jól ismert vízi jármű, hiszen egyszer már találtak rajta egy hatalmas kábítószer-szállítmányt. Tehát a panamai vámosok átvizsgálták a hajót. A fuvarlevélen csupán 10 ezer tonna cukor volt feltüntetve, amit Kubából szállítottak volna haza. De aztán a cukorzsákok alatt mást is találtak. Fegyvereket, két rakétát és első ránézésre rakétákhoz szükséges alkatrészeket. A panamai hatóságok akkor is eljárást indíthattak volna, ha csak légpuskákat találnak. Mert a fuvarlevélen nem szereplő szállítmány illegális. A fegyver viszont hatványozottan az, mert ENSZ határozat tiltja az Észak-Koreába irányuló fegyverexportot.
Kubai „mentőakció”
Kuba megpróbálta menteni a menthetőt: a havannai külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki. Eszerint több évtizede készült, elavult, szovjet gyártmányú védelmi eszközökről van szó. A két föld-levegő rakétarendszert, továbbá a rakétaalkatrészeket, valamint a MIG 21-es és 15-ös vadászgép hajtóműveket javításra küldték Észak-Koreába és onnan vissza is szállították volna Kubába. Tehát e verzió szerint szó sincs kereskedelemről, senki nem sértett ENSZ szankciót. Mindez nehezen hihető és az ENSZ szakértőket küld a helyszínre az „elavult fegyverek” alapos átvizsgálására. A panamai hatóságok pedig a nemzetközi hajózási szabályok megszegése miatt vádat emeltek az észak-koreai hajó személyzete ellen. Vagyis csak a legelején vagyunk egy vélhetően elhúzódó kínos procedúrának. Persze a műfaj nem ismeretlen.
Észak-koreai trükkök
Észak-Korea már régóta kénytelen megkerülni az ENSZ tiltásait. És nemcsak akkor, amikor fegyvereket vagy korszerű katonai technológiát próbál beszerezni, hanem akkor is, amikor a saját maga által gyártott fegyvereket próbálja eladni. Még évtizedekkel ezelőtt Észak-Korea a fegyverpiac komoly szereplője volt. Phenjan látta el fegyverrel Mugabe zimbabwei elnök testőrgárdáját és észak-koreai szakértők képezték ki az elitegység tagjait. Akiknek brutalitása még Afrikában is párját ritkító volt. Azóta a világ sokat változott, és ma már az afganisztáni tálibok is korszerű nyugati fegyverekkel harcolnak. De azért Észak-Korea még mindig talál piacot szovjet vagy kínai típusú fegyvereire. A világon sok a konfliktus és nem mindenki tudja megfizetni a legkorszerűbb eszközöket. Idézzünk fel néhányat a panamaihoz hasonló lebukások közül az utóbbi évekből.
„Diktátorok, fogjunk össze”
2009-ben Thaiföldön ellenőriztek egy észak-koreai charter gépet. Az élelmiszer konzervek között hagyományos kézifegyverek lapultak, méghozzá nagy mennyiségben. A végcél Irán volt, illetve lett volna. Két évvel korábban SCUD típusú föld-levegő rakéták alkatrészeit találták meg egy thai kikötőben egy észak-koreai teherhajón. Észak-Korea korábban „diktátorok fogjunk össze” alapon, jó viszonyban volt a burmai katonai rezsimmel. Amelyet ugyanúgy szankciók sújtottak, tehát csak illegálisan juthatott fegyverhez. A ma hivatalosan Mianmarnak nevezett országot irányító tábornokok, közepes hatótávolságú rakétát szerettek volna előállítani és ehhez kaptak észak-korai alkatrészeket, továbbá szakértők is segítették a burmai tervek valóra váltását. A két éve hatalomra került és a nyugat felé fordult mianmari reformkormány első dolga az volt, hogy megszakított minden együttműködést Észak-Koreával. De például Kadhafi Líbiája nem volt finnyás és Eritreába, Kongóba illetve Burundiba irányuló fegyverszállítmányokat is sikerült lekapcsolni. Azt persze nem tudjuk, hogy hány szállítmány ért célba. Gyaníthatóan sokkal több, mint amennyi fennakadt az ellenőrzéseken. Szakértők szerint azonban hosszútávon leszálló ágba kerülhet az észak-koreai fegyverexport, mert a hadfelszerelések elavultak és Phenjannal üzletelni kockázatos. A világot ez nem is izgatja igazán.
Azért van miért aggódni
Az viszont nagy figyelmet keltett, amikor tavaly egy dél-koreai kikötőben 445 darab grafit hengert találtak egy Észak-Koreából Szíriába tartó, egyébként kínai zászló alatt közlekedő hajón. A grafit hengert a ballisztikus rakéták gyártásához használják. További nyugtalanító kérdés, hogy milyen, a nukleáris technológiához kapcsolódó ismereteket, tapasztalatokat vesz át Észak-Korea például Pakisztántól. Vagy ad át Iránnak. Ezen illegális információs csatornák felfedezése és eltorlaszolása nehezebb feladat, mint az amatőr módon szervezett kubai-észak-koreai fegyverügylet meghiúsítása volt.
