„Inkompetencia, hanyagság, figyelmetlenség” ezek a viszonylag enyhe kitételek, amelyekkel a 336 oldalas dokumentum minősíti a pakisztáni hadsereg, rendőrség és főleg a titkosszolgálat ténykedését a volt al-Kaida vezér csaknem egy évtizedes pakisztáni tartózkodása kapcsán. A jelentés 2012 májusára készült el. 2011 júliusában kezdték a munkát, több mint 200 interjút készített és alapos helyszíni vizsgálatokat végzett a képviselőkből, jogászokból és biztonsági szakértőkből álló bizottság. Kikérdezték Oszama bin Laden három özvegyét is.
Miért most foglalkozik a világ ezzel a dokumentummal?
Mert tartalma csak most szivárgott ki az al-Dzsazíra televízióhoz. Pakisztánban nem hozták nyilvánosságra a jelentést, amely tényleg fényt derít néhány mosolyfakasztó részletre is, de a leglényegesebb kérdésre végül is nincs benne egyértelmű válasz: tudott-e valaki, és a ha igen ki vagy kik bin Laden pakisztáni tartózkodásáról? A jelentés konklúziója nem teljesen egyértelmű és inkább a szolgálatok inkompetenciájában véli megtalálni a választ. Holott lehet, hogy az igazság valahol másutt van. Oszama bin Laden a nemzetközi erők afganisztáni inváziója elől 2002-ben menekült át Pakisztánba. Az első 3 évét alapvetően a zűrzavaros északnyugati törzsi autonóm területen töltötte.
Wazirisztánban, Peshawarban, Swatban, Haipurban. Egyik özvegyének beszámolója szerint Swatban egy közlekedési rendőr megállította a kocsijukat gyorshajtás miatt. De nem ismerte föl az utasok között bin Ladent, aki a világ legkeresettebb embere volt. Ezt az epizódot leszámítva, azt lehet mondani, hogy bin Laden olyan régióban bujkált, ahol a pakisztáni központi hatalom befolyása korlátozott. A törzsi autonóm terület akkor tele volt al-Kaida ügynökökkel és itt volt azoknak a tálib szervezeteknek a központja is, amelyek bin Ladennel közvetlen kapcsolatban álltak. Ha valahol, hát itt, nehéz volt a nyomára bukkanni. De 2005-ben Oszama családtagjaival, és közvetlen kíséretével Abbottabadba költözött.
Búvóhely az akadémia szomszédságában
Ebben az Iszlamabadtól 50 kilométerre lévő kisvárosban működik a pakisztáni katonai akadémia. A város valójában elegáns villanegyed, sok magas rangú katonatiszt él itt. Oszama egy háromemeletes épületet bérelt ki és valóságos erődítménnyé változtatta. Nem volt telefonvonal, internet és látogatók is csak nagyon ritkán érkeztek. Helyi adót sem fizetett. De senkinek sem tűnt fel, hogy az épület és lakói valamiféle titkot rejthetnek. Oszama maga ritkán tette ki a lábát. Ha igen, akkor cowboy kalapot viselt. Állítólag azért, hogy műholdas felvételek alapján se váljon gyanússá. Amikor a helyi klinikán egyik felesége szült és Oszama bement meglátogatni, süket-némának tettette magát. Ugyanis nem beszélte a helyi nyelvet, az urdut, és ha arabul szólal meg, gyanússá vált volna. Ezek az apró álcázási trükkök sokáig hatásosak voltak.
Bin Laden pakisztáni rejtekhelye
Aztán 2011 május másodikára virradóra amerikai helikopterek érkeztek Oszama házához és a kommandósok végeztek az al-Kaida alapító vezérével, a 2001-es amerikai merényletek kitervelőjével. A jelentés szerint a pakisztáni titkosszolgálatnak fogalma sem volt arról, mire készülnek az amerikaiak. A helikopterek zavartalanul repültek be, méghozzá mélyen, a pakisztáni légtérbe. 1 óra 37 perc telt el, mire a légvédelem észlelte a behatolást. A vizsgálóbizottság konklúziója szerint teljesen csődöt mondott a hadsereg, a felderítés, a határőrség, a légvédelem. Igaz van a konklúzióban három mondat, amely nem zárja ki, hogy Oszama bin Ladent valahol, nagyon magasan az apparátusban, valakik fedezték. És az is elképzelhető a sok hanyagság és melléfogás mellett, hogy a pakisztáni vezérkarból valakik azért mégicsak tudták, hogy 2011. május 2-án történik majd valami Abbottabadban. De ezek a kérdések nyitva maradnak. Márpedig a rájuk adott válaszokban rejlik a lényeg, amely nélkül Pakisztán mai problémái és a pakisztáni-amerikai viszony mai összetett volta sem érthető.
Dicső múlt, kemény jelen
Kívülálló szakértők szerint az ISI (Inter-Services Intelligence) Ázsia egyik legjobban szervezett felderítő és elhárító szolgálata. Egyidős a pakisztáni állammal, vagyis sokat átvett a brit tapasztalatokból, és vezető tisztjei ma is tanulmányaik legalább egy részét brit katonai akadémiákon végzik. Az afganisztáni tálib rezsim létrehozásában kulcsszerepe volt a szolgálatnak. Az ISI toborozta és képezte ki a tálibok első generációját, és nemcsak vallási ideológiai oktatásban részesítette őket. Az ISI a fő ellenségnek ma is Indiát tekinti, Afganisztánra pedig, mint hátországra tekint, amely egy esetleges újabb India elleni háború során visszavonulási terep lehet. A 25 milliós pastu népesség nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a két ország között, a pastuk jelentik a tálib mozgalom etnikai bázisát. A kabuli vezetés szerint, és sok más információ is erre utal, az ISI ma is operatív kapcsolatban áll az afganisztáni tálibokkal. Vannak olyan afgán tálib szerveztek, amelyeknek háttérbázisai továbbra is Pakisztánban vannak és csak a rajtaütésekre járnak át Afganisztánba.
Az ISI törzsállománya mintegy 10 ezer fő, de az informátorok száma ennek sokszorosa. Látva az afganisztáni tálibok aktivitását, nehéz elképzelni, hogy az pakisztáni titkosszolgálat vezetésére az inkompetencia lenne jellemző. Vagy egy másik példa: a pakisztáni kormány „imamalomszerűen” elítéli az amerikai dróncsapásokat, azokat a pakisztáni szuverenitás durva megsértésének tekinti. De: ezek a csapások sebészi pontosságúak. A támadások irányítói, a CIA illetékesei szinte percre pontosan tudják, mikor hol tartózkodnak a célszemélyek. Például nemrég a pakisztáni tálibok egyik parancsok-helyettese. Honnan vannak a CIA információi? Sokak szerint az ISI-tól.
Megosztott titkosszolgálat?
Itt látszólag ellenmondás van: az ISI támogatja a tálibokat, aztán kiszolgáltatja őket az amerikaiaknak? A válasz nagy valószínűséggel az, hogy az ISI nem egységes és minimum két szárnya van: az egyik az iszlám szélsőséges mozgalmakkal szimpatizál, a másik Amerika-barát. Ez egyébként az egész pakisztáni politikai elitre is érvényes. Oszama bin Laden nem bujkálhatott volna tíz éven át a pakisztáni legfelső vezetés egy részének tudta nélkül. És befolyásos erők fedezték is az al-Kaida vezért. De működött a másik érdekcsoport is, amely a nyomára bukkant, és amely informálta az amerikaiakat és lehetővé tette a 2011-es helikopteres kommandós akciót.
Többször jártam Pakisztánban újságíróként. Legutóbb 2001-ben. Amikor be kellett mennem a belügyminisztériumba meghosszabbítani a vízumot, a taxisofőr vállalta, hogy bekísér az illetékes osztályra. Percekig tekeregtünk a hatalmas épületegyüttesben. És a sofőr mosolyogva parolázott a sokcsillagos főtisztekkel. Mellesleg érkezésem óta minden reggel ott állt a panzió előtt, ahol laktam, és minden nap vele utaztam. Azért kínálta szolgálatait baráti áron, mert a taxisofőrség csak a fedőfoglalkozása volt. Valójában az ISI azon szekciójának dolgozott, amely az országba érkező külföldi újságírókat tartotta szemmel. De alaposan. Nos ha egy titkosszolgálatnak még a pakisztáni nemzetbiztonság szempontjából abszolút veszélytelen magyar újságírók szoros figyelésére is futja, elképzelhetetlen, hogy valakik ne tudtak volna Oszama bin Ladenről illetve másvalakik ne tudták volna, mire készülnek az amerikaiak 2011. május 2-án. Vagyis a címben feltett kérdésre a válasz: nem dilettánsok, de nem is zsenik irányítják a pakisztáni titkosszolgálatot. Hanem profik, akik alapvetően két frakcióra oszlanak és ádáz harcban állnak egymással. A soknemzetiségű, csaknem 200 milliós országban pedig nagyon nehéz megfogalmazni, mi is a nemzeti érdek. Így aztán hol az egyik, hol a másik ISI frakcióra támaszkodik az aktuális politikai vezetés…
