A cégvezetés három tagja másfél évtizeden át bűvészkedett a számokkal. Abban bíztak, hogy a veszteség csak ideiglenes. De tartósnak bizonyult, és 2011-re már 1,7 milliárd dollárra rúgott. De a részvényesek erről nem tudtak, sőt nekik azt mondták, a cég nyereséges. Aztán egy, a vezetésen belül kirobbant személyes konfliktus nyomán alapos vizsgálat kezdődött, ez derített fényt az eddigi legnagyobb japán könyvelési botrányra. A három vezetőt letartóztatták, mindhárman elismerték bűnösségüket. Végül kettejüket három, egyiküket két és fél év felfüggesztett börtönre ítélték.
Vagyis az ítélet viszonylag enyhe a csalás mértékéhez képest. Az Olympust a japán pénzügyi felügyeleti hatóság még nyolc millió dolláros bírság megfizetésére is kötelezte. A botrány miatt a részvények értéke 80 százalékkal csökkent. De ez már a múlt, mert az Olympus azóta szövetségre lépett a Sonyval és orvosi műszerekkel szélesítette kínálatát. Az ötlet bevált, az új termékekre van kereslet és felfelé megy a részvények árfolyama is. Feltéve persze, hogy most a kreativitás a technológiában, a marketingben és nem a könyvelésben érvényesül.