A transz-adriai (TAP) vezeték nyerte meg a virtuális csövek versenyét a Nabucco-West-tel szemben. A döntésről nem érdemes sokáig töprengeni. Fő, ha lesz elegendő gáz a csőbe, van esély, hogy az Európába is megérkezik. A TAP-on keresztül érkező gáz a lehető legkevesebb tranzit-országot érintve, jóval nagyobb fogyasztói piacra juthat el, egy jelentősen alacsonyabb költséggel kiépülő vezetékrendszeren keresztül Európába. Racionálisan vizsgálva a döntés hátterét, az érintettek az elvárható legoptimálisabb döntést jelentették be néhány nappal ezelőtt a bakui Four Seasons Hotelben.
A Nabucco West-nél 500 kilométerrel rövidebb vezetéken szállítják majd az azeri földgázt Georgián, Törökországon, Görögországon, Albánián, az Adriai-tenger alatt és Olaszországon át az öreg kontinensre. Ez jelentős anyagi megtakarítást eredményez majd az építkezési költségekben. Az EU belső piacának közvetlen elérése is kedvezőbb árszint elérését eredményezi.
Azerbajdzsán politikai, gazdasági súlya az EU-hoz fűződő kapcsolataiban jelentősen megerősödik, ugyanakkor Moszkvát sem sérti igazán a döntés. Ebben van Azerbajdzsán igazi sikere.
A vezetékhez egy leágazással Bulgária is kapcsolódhat, és a Nyugat-Balkán más államai (Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró) is lehetőséget kapnak a Shah Deniz gázmezőn kitermelt energiaforrás hasznosítására. A TAP-on keresztül, indulásakor tízmilliárd m3, teljes kiépítését követően évente akár 60 milliárd m3 földgázt szállíthatnak a kaszpi-gázmezőkről. A vezetéképítés várhatóan 2014-ben kezdődik el.
A Center for Economic and Social Development (CESD) vezető regionális think-tank szakértői szerint a TAP melletti döntés megfelel Azerbajdzsán és a Shah Deniz Konzorcium valamennyi részvényese érdekeinek. Bár a vezeték elkerüli Oroszországot, annak érdekeit különösebben nem veszélyezteti. Azerbajdzsán északi szomszédja állítólag ezért is ellenezte annyira a Nabucco-West projekt megvalósítását, mert az, valóban komolyan gyengíthette volna meglévő pozícióit a közép-európai energia piacon.
A döntéssel nyilvánvaló lett, hogy Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és még Lengyelország energiapiaca is orosz monopólium marad. Csak reménykedni lehet abban, hogy a Gazprom-tól fennmaradt nagyarányú közép-európai függés újabb áthidaló tervekre fogja ösztönözni az EU politikusait.
Oroszország szempontjából a TAP melletti egyértelmű igen, két rossz közül a kevésbé rossz, de ezzel együtt mégis nyertesnek érezhetik magukat az oroszok. Megőrizhették befolyásukat Közép-Európában. Ugyanakkor az EU is nyert a döntéssel, hiszen az azeri gáz – a történelemben először, orosz közreműködés nélkül – közvetlenül juthat el vezetéken a tagállamok piacára, tájékoztatott a CESD.