Sanajaoba király Imphalban, a királyi palotában éhezik látványosan. Sana Konung- így hívják a palotát, mely a dicső múltat idézi. Csakhogy egyre kevésbé mutat jól, mert Őfelségének nincs pénze a renoválásra. Ráadásul fokozatosan eladogatja a palota környékén levő királyi földeket. Ahol aztán toronyházak és bevásárló központok épülnek. Nem épp stílusos dekoráció a dicső múlt megidézésére…
Már a jelenlegi uralkodó édesapja megkezdte a királyi földek kiárusítását. Az öreg király nem tudta elviselni, hogy a brit birodalmi múlt után kis királysága India része lett! A Radzs, vagyis a brit birodalom idején a hozzá hasonló maharadzsák nyugodtan tovább uralkodtak miközben megadták a tiszteletet Anglia mindenkori királyának. Ám India köztársaság és a királyi jogok egyre inkább a múlthoz tartoznak…
A szomszédos Tripura államban hasonló a helyzet: ott a nemzetgyűlést költöztették be Őfelsége palotájába! De a király maradhatott! Miért? Mert neki volt pénze és hatalma! Ám szomorú szomszédjának mennie kell, mert se pénze se hatalma. Másik királyi palotájába sem mehet, mert azt éppen felújítják. De nem Őfelsége számára, hanem egy nemzeti múzeum céljára.
A maharadzsa tehát éhezik, de vajon mire számít? Honfitársai szimpátiájára! Sokan vélik ugyanis úgy, hogy jobb volt a szuverén Manipurban! A világtól elzárt kis királyság alattvalói a világ közepének képzelhették magukat. Ma viszont a gyorsan globalizálódó India egyik legszegényebb államának koldusszegény polgárai. Az éhezők szimpátiájára számít az éhségsztrájkot folytató maharadzsa India keleti részén Manipurban düledező palotájában, melynek felújítását már nem tudja fizetni…