A szerződésnek stratégiai jelentősége van, hiszen az orosz olajszállítás a duplájára emelkedik. Naponta 300 ezer hordó olaj érkezik majd Kínába, amely így jóval kevésbé függ majd a bizonytalan közel-keleti energia importtól. Pekingnek nemrég csökkentenie kellett az olaj behozatalát Iránból a nemzetközi szankciók miatt.
A hosszútávra szóló energiaszerződés azt is jelenti, hogy Oroszország inkább Kína fellendülésében bízik, mint abban, hogy Európa magára talál és ott is növekszik az igény az energiára. Mindkét állam stratégiai partnerként tekint a másikra. Jól mutatta ezt, hogy Kína új első emberének, Hszi Csinpingnek az első külföldi útja annak idején épp Moszkvába vezetett. A két ország gazdasága eléggé komplementer jellegű: Kína elsősorban Oroszország ásványkincsei után érdeklődik, míg Moszkva számára az olcsó tömegfogyasztási cikkek importja jelent vonzerőt.
A szerződést 25 évre kötötték és 270 milliárd dollárra- ez nagyon komoly elkötelezettség mind Moszkva, mind pedig Peking részéről, nem véletlenül volt ott személyesen Putyin elnök az aláíráson.