Véletlenül bukkantak rá falusiak a rég elveszett vaskori templomra Irakban

Véletlenül fedeztek fel egy régen elveszettnek hitt templomot falusiak Irak kurd régiójában. A 2500 éves szentély oszloplábazatait egy faluban, az életnagyságú emberi szobrokat viszont nagyobb területen találták meg az iraki-iráni-török hármas határon.

A lelet a vaskorba nyúlik vissza: amikor az urartuiak, az asszírok és a szkíták harcoltak azért a területért, amelyet ma Észak-Irakként ismerünk.

“Nem végeztünk feltárást, nem ástunk, csak archeológiai méréseket folytattam: a falusiak véletlenül fedezték fel ezt az anyagot – mondja Dlshad Marf Zamua, a hollandiai Leiden egyetemének doktorandusza a Live Science-nek. Ő maga 2005-ben kezdett dolgozni a környéken. Amely a vaskor egy részében az urartui Musasir, más néven Ardini városhoz tartozott.

“A terepmunkám egyik legnagyobb eredménye a Haldi istennek emelt, rég elveszett templom oszloplábazatainak kiásása volt” – mondja Marf Zamua. Ez volt az, amire a környék lakói véletlenül akadtak rá.  Haldi egyike volt Urartu három fő istenségének. Hadisten, akihez Urartu királyai imádkoztak a harci győzelemért, és akinek templomát fegyverekkel diszítették.

A templomot akkora becsben tartották, hogy amikor Krisztus előtt 714-ben a szentélyt kifosztották az asszírok, a legenda szerint I. Rusa király letépte a fejéről a koronát, és öngyilkos lett. “A király levetette magát a földre, megszaggatta ruháit, ledobta a fejéről a koronát, mellkasát két kézzel verte, majd hasra vetette magát” – így szól egy ősi szöveg. A legenda tehát megvolt, a templom helyéről viszont idáig mit sem tudtak. 

Kurdisztáni kutatásai során a régész néhány életnagyságú szobrot is talált homokkőből. Ezek némelyike két méternél is magasabb. Jóllehet nem egészen épek, az látszik, hogy szakállas férfiakat ábrázolnak. A szobrok többsége a Krisztus előtti 7.-6. századból származik: az utánról, hogy Musasir az asszírok kezére került.

Néhány alak fegyvert visel, míg mások kupát tartanak a jobb kezükben, a bal kezüket pedig a hasukra teszik. Marf Zamua szerint a szobrokat eredetileg sírokra állították. “Ez a nomád pásztorok művészete és szertartása:  főleg akkor alkalmazták, ha az előljáróikat temették”.

kurdrégész

A kutató 8 centis bronz kecskeszobrot is talált. Ékírásos felirattal, amelyet most próbálnak megfejteni.

Irakban a harcok a hadsereg és az Iszlám Állam között a régészeti lelőhelyeket is veszélyeztetik. Az autonóm kurd tartmányba is megpróbálnak behatolni az ISIS harcosai, de a kurd milícia eddig ezt meg tudta akadályozni. A milícia vigyáz az régészeti feltárások helyszíneire is.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez