A hivatalos KCNA hírügynökség által közzétett javaslat ezen kívül több más részletre is kiterjed, például a két Korea közötti kommunikációs kapcsolatok helyreállítására, a turizmus újrakezdésére. Az északi javaslat hivatkozik arra a csúcstalálkozóra, amely 13 évvel ezelőtt történt a két Korea vezetői között. Akkor Kim De Dzsung és Kim Dzsong Il megállapodott a háborús feszültség csökkentéséről és a különleges gazdasági körzet megnyitásáról. Keszonban, a fénykorban több mint 50 ezer észak-koreai dolgozott a dél-koreai cégek gyáraiban. A gazdasági szankciók miatt ez volt Észak-Korea legfőbb deviza bevételi forrása. A szankciók azért sújtják a nemzeti kommunista diktatúrát, mert nukleáris és rakétafejlesztési programja fenyegeti az egész térséget.
Miért e békejobb alig pár héttel a háborús fenyegetőzés után?
Nemrég Pekingben járt az észak-koreai diktátor “jobbkeze”. Elvtársi ölelés helyett csak kezet ráztak vele és közölték: a háborús fenyegetőzést egyáltalán nem támogatják! Helyette a gazdaság fejlesztésének fontosságára hívták fel az alig harmincéves diktátor, Kim Dzsong un figyelmét. Kína első embere, Hszi Csinping a napokban találkozik Obama elnökkel Kaliforniában. Minden bizonnyal szóba kerül a koreai félsziget ügye is. Az észak-koreai javaslat feltehetően azt kívánja demonstrálni, hogy lehet tárgyalni az Ifjú Generálissal, a nemzeti kommunista rezsim fejével. Kim Dzsong un nagyon szeretné, ha tárgyalóasztalhoz ülhetne Barack Obamával vagy Dél-Korea elnökasszonyával. Ennek viszont az a feltétele, hogy Észak-Korea állítsa le nukleáris és rakétafejlesztési programját.
Akkor sem lehet szó közvetlen tárgyalásokról, hanem a hatoldalú tanácskozás újrakezdéséről Pekingben. Ezen a két Koreán kívül az USA, Kína, Oroszország és Japán vett részt, de évek óta szünetel, mert Észak-Korea újrakezdte nukleáris és rakéta kísérleteit. Észak Korea ifjú diktátora presztízsnövelő csúcstalálkozót akar és leszólja a hatoldalú eszmecserét. Az észak-koreai békejavaslat most feltehetően azt célozza, hogy az Ifjú Generális, aki a háborús hisztériával megerősítette hazai hatalmát, most a diplomácia révén növelje tekintélyét népe előtt, amely a nyomorban és tudatlanságban tengődve már annak is örül, hogy Észak-Korea “hála a bölcs ifjú vezérnek” elkerülte a háborút …