Az új kormányfő első, a törvényhozás előtti beszédében először is az amerikai dróncsapások leállítását követelte. Ezután ígéretet tett a korrupció megfékezésére, munkahelyek teremtésére. Tovább arra is, hogy megszünteti a mostanában gyakori áramkimaradásokat. Ez a pakisztániak hétköznapi életében az egyik legnagyobb probléma. Ez egyrészt a krónikus energiahiányból adódik. De az is hozzájárul az áramkimaradásokhoz, hogy állandó elszámolási nézeteltérések vannak az erőművek és az áramszolgáltatók között. A gazdaság életre keltéséhez először is az államkincstár bevételeit kellene növelni. De ez kényes kérdés, hiszen Sharif fő támogatói, a nagyiparosok, a földbirtokosok és általában a vagyonosabb rétegek, egyben az adóelkerülés „világbajnokai” is. De mivel Sharif ellenzékiként az ellenük való fellépést ígérte az alul lévő tízmillióknak, most kormányfőként tennie kell valamit, különben nagyon hamar elveszti népszerűségét. Sharif a kampányban megbékélést ígért a tálibokkal, de kormányzati pozícióban sokkal jobban figyelnie kell a hadsereg vezérkarára, amely úgy tartja, hogy a pakisztáni tálibok csakis az erő nyelvén értenek.