Egészen pontosan Rakhine tartomány két városára vonatkozik ez a most megfogalmazott korlátozás, amely szerint egy muzulmán családban legfeljebb két gyerek lehet. Mianmar nyugati határvidékén él a rohingya népcsoport. Ők muzulmánok és őseik az egykori Brit-Indiából, a mai Bangladesből vándoroltak Burmába. Ők magukat burmainak tekintik, de a hatóságok még a harmadik generációt is illegális bevándorlónak tartják és ezért nem is kapnak állampolgárságot. De Banglades sem akarja visszafogadni őket. Így a 800 ezres rohingya közösség a világ egyik legkiszolgáltatottabb kisebbsége. A mianmari hatóságok szerint két városban Buthidaung-ban és Maundaw-ban a rohingyák aránya 95 százalék és a születések száma jóval magasabb náluk, mint az ott élő burmai buddhista családokban. A hatóságok szerint ezek az „aránytalanságok” vezettek az utóbbi időszak vallási és etnikai alapú összetűzéseihez, amelyek következtében több száz rohingya meghalt és 125 ezren otthonuk elhagyására kényszerültek. Ez a példátlan intézkedés vélhetően erőteljes nemzetközi visszhangot vált ki, hiszen a vallási, etnikai diszkrimináció nyilvánvaló. Mianmar sok elismerést kap a demokratikus reformokért, de a nyugati hatalmak folyamatosan bírálják a kisebbségi problémák kezelése miatt. Igaz ennek a kritikának eddig nem voltak konkrét következményei.