Egy a százhoz – négyéves „mélyponton” a jen árfolyama

2009 áprilisában volt utoljára ilyen gyenge a japán jen. Persze a három és fél éven át folyamatosan erősödő japán fizető eszköz egyáltalán nem volt kedvező az exportorientált japán gazdaságra nézve, sőt mindenki „átoknak” tartotta. A trend tavaly novemberben fordult meg. Az akkor még csak a választásra készülő Sinhzo Abe bejelentette, hogy „gigantikus” gazdaságösztönző programot léptet életbe győzelme esetén. Már ez a hír is elég volt ahhoz, hogy elkezdjen gyengülni a jen, amely tavaly november óta 25 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest. Ez komoly exportnövekedést hozott. A New York-i tőzsdén érte el most a dollár a százjenes bűvös határt. Ebben, szakértők szerint, szerepet játszott az is, hogy most kerültek nyilvánosságra a viszonylag kedvező amerikai foglalkoztatási adatok is. A dollár erősödött, a jen gyengült, ennek Tokióban és Washingtonban egyaránt örülnek, hiszen így a dollár visszanyerheti tartalékvaluta szerepét, Japánban pedig folytatódhat a  fellendülés és elérhető, a most üdvösnek tartott 2 százalékos infláció. Korábban az árak fokozatos csökkenése, a defláció szinte fojtogatta a japán gazdaságot. Rekord magasságba jutott az irányadó japán tőzsdeindex a Nikkei is, amely tavaly november óta 55 százalékkal emelkedett. A jelek szerint tehát Shinzo Abe élénkítési programja – amelynek egyik kulcseleme, hogy a jegybank hatalmas mennyiségű pénzt bocsátott ki – sikeres. (BBC)