A kőolajon marakodik a kurd és az iraki kormány

A kurd-iraki ellentét egyik legjelentősebb oka a kőolaj körüli vita, ugyanis a felek évek óta nem tudnak megegyezni a pontos árról és az abból való részesedésről. Kurdisztánnak már elege van abból, hogy Bagdad nem fizette ki az összeget, de most már kész a nemzetközi bíróság elé is vinni az ügyet: a kurdok be akarják perelni az iraki kormány legfontosabb olajvásárlói partnereit. 

Jogi lépésekkel fenyegették meg a héten az Irak északi részét irányító kurdok az iraki kormány olajvásárlói partnereit, hacsak a vevők nem utalják át közvetlenül a vételár egy részét a kurdoknak. A kurdok regionális igazgatási szerve szerint bárki, aki üzletet köt Irakkal olajvásárlásokról a kurd területen található kőolaj eladásából, az megsérti sérti az arab ország alkotmányát: a bevételek 17 százaléka a kurdokat illeti, de ők ezt nem kapják meg a bagdadi kormánytól. A KRG álláspontja szerint az érintett vásárlók nemzetközi jogot is sértenek, ellenük fellépést kezdeményezhetnek, ettől csak akkor állnak el, ha közvetlenül kifizetik a kurdoknak járó 17 százalékos részt.

A kurdok szerint 2005 óta vannak rendellenességek a fizetésekben, de az iraki központi kormány hivatalosan csak januárban csökkentette a KRG költségvetését büntetésként, mert a kurdok saját maguk kezdtek olajat eladni külföldieknek. A Kurdisztán mélyén található kőolaj már régóta komoly vita tárgya a kurd kormány és Bagdad között, főleg azóta durvult el a vita, hogy 2014 januárjában sikeresen integrálták a kurd csővezetékeket az iraki-török vezetékbe.

A kurd autonómia miniszterelnöke – Maszúd Barzán – még június első hetében kijelentette: “Mi nem tekintjük az olajügyet Kurdisztán függetlenségéhez vezető lépésnek, de ezzel érvényre juttatjuk alkotmányos jogainkat”. Azóta az iraki kormány följelentette Törökországot a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara párizsi székhelyén, a kurd önkormányatot pedig hazai bíróságon perelte be. Mindenki mást is perrel fenyeget, aki megvenné a tankhajókba került kurd olajat, és feketelistára teszi a kurd olajat Ceyhanból továbbító szállítmányzó cégeket.

Hatalmas felháborodást váltott ki Bagdadban, hogy június végén az izraeli Ashkelon városába befutott a SCF Altai nevű tanker, amely körülbelül egy millió hordónyi kurd kőolajat szállított és a szállítmányt állítólag féláron vették meg az izraeli energetikai vállalatok. Ez az iraki kormány szerint “illegális aktus” volt és sértette az ország szuverenitását. 

Jelenleg napi 120 ezer hordó olaj érkezik Észak-Irakból – azaz Kurdisztánból -, és a ceyhani tározókban 2,3 millió hordó van belőle. A kurdok – kihasználva a szunnita-síita ellentétet Irakban – Kirkuk elfoglalásával megkétszerezték az általuk elfoglalt területeket. Így a kurd olajtartalék 45 milliárd hordóra rúgott, ez a teljes kitermelhető iraki olajvagyonnak a negyede.

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez