Csaknem kétszázan meghaltak és 100 ezer rohingya lakóhelye elhagyására kényszerült. A rohingyák ősei az egykori brit Indiából, a mai Bangladesből települtek Burmába. Muzulmánok és nyelvük is különbözik a többségi burmai buddhistákétól. De a mai rohingyák mianmarinak érzik magukat. A burmaiak viszont még mindig idegennek tekintik őket, nincs is mianmari állampolgárságuk. A kormány vizsgálóbizottságot hozott létre, amely most tette közzé jelentését. Ebben az áll, hogy Rakhine tartományban a kétszeresére kell növelni a biztonsági erők létszámát, mert csak így különíthető el a két közösség. Hosszútávon viszont a szegregáció nem megoldás, ismeri el a jelentés. A Human Rights Watch is vizsgálta a rakhinei helyzetet, és az emberi jogokat védő szervezet a mianmari hatóságokat etnikai tisztogatás elősegítésével vádolja. Jelenleg 100 ezer rohingya él menekült táborokban. Banglades egyébként hallani sem akar befogadásukról. Az ENSZ értékelése szerint a rohingya a világ egyik legkiszolgáltatottabb kisebbsége, amelyet üldöznek jelenlegi lakóhelyén, és amelynek „anyaországa” semmit sem kíván tenni védelmük érdekében. (BBC)
Növelni kell a biztonsági erők létszámát Mianmar Rakhine tartományában – ez a kormányzati jelentés fő konklúziója
Mianmar, Rangoon – Burma e tartományában 800 ezer muzulmán rohingya él, és tavaly kétszer is véres összetűzésekbe keveredtek a többségi buddhistákkal.
(Visited 1 times, 1 visits today)