Azért, mert a jen értéke jelentősen csökkent, vagyis ugyanazokért az árukért jóval többet kellett fizetni. Vonatkozik ez pl. azokra az okostelefonokra is, melyeket Kínából importáltak a szigetországba. Ugyanez a helyzet a földgáz és a kőolaj terén. Ebből a behozatal csökkent, hiszen tavaly az atomerőművek leállítása miatt minden rekordot megdöntött az energia importja. Mégis idén többet fizettek a külföldi energiáért, mert a jen értéke csökkent.
A kormány és a jegybank elképzelése a jen értékének csökkentéséről az importban szépen megmutatkozik, mert minden drágább lett. De vajon a pozitív cél, az export növekedése megvalósult-e? Nem egészen: a kivitel mindössze 1,1%-al nőtt! A kivitel összértéke 6271 milliárd jen volt – ez kb. 49 milliárd euro. Európa és Kína irányában csökkent a kivitel értéke annak ellenére, hogy az olcsóbb jen miatt a japán cégek esélyei javultak. Szerény mértékben nőtt az export Amerika irányában és több japán árut vásárolt Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr is. A nagy exportoffenzíva, amelyben a szigetország vezetői reménykedtek, egyelőre elmaradt. A jen értékvesztése viszont felgyorsulhat, hiszen a kereskedelmi mérleg rekord hiánya bizalmatlanságot ébreszthet a világon Japán devizája iránt. Fennáll a veszélye annak, hogy a jen értékvesztését nem lehet majd megállítani. Akkor pedig a villámgyorsan leértékelődő jen lavinaként sodorhatja el a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, Japánt – ahogy erre Soros György nemrég figyelmeztetett.