Szerdán már nem engedték be a dél-koreai állampolgárokat a különleges övezetbe, ahol kb. 120 dél-koreai vállalat működik és mintegy 53 ezer embernek ad munkát. 2004 óta működik a különleges gazdasági övezet, nem messze a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól. 2009-ben egyetlen napra zárták le az övezetet, azóta ilyen nem történt, akármilyen heves is volt a szavak háborúja a koreai félszigeten. Észak-Koreának nagyon nagy szüksége van a devizára, amelyet a különleges gazdasági övezet termel meg, hiszen a szankciók miatt mindent csak készpénzért tud megvásárolni méregdrágán a feketepiacon. Ráadásul a haditechnikát is devizáért lehet beszerezni, nem is beszélve az uránról, a mely Észak-Korea nukleáris programjának alapja. Phenjanban nemrég jelentették be, hogy újraindítják a yonbongi atomerőművet, amely nyersanyagot termelhet a katonai nukleáris programhoz és javíthatja Észak-Korea áramellátását, amely évek óta katasztrofális, hiszen a militarista állam tökéletesen elhanyagolja a polgári célú fejlesztéseket. Így egész városok vagy városrészek ülnek a sötétben, miközben a hadsereg hangszórói az Ifjú Generálist éltető dalokat sugároznak a háború szélére sodródott Észak-Koreában.
Észak-Korea lezárta a dél-koreai különleges gazdasági övezetet, ott rekedtek a dolgozók
Koreai félsziget – Készek vagyunk arra, hogy erővel szabadítsuk ki a dél-koreai állampolgárokat Keszonból!- közölte a hadügyminiszter Szöulban. A 861 dél-koreai állampolgár közül csak kilenc hagyta el eddig a különleges gazdasági övezetet.
(Visited 1 times, 1 visits today)