Ezért Abe Sinzo konzervatív kormányfő radikális új pénzügyi programot hirdetett meg és ehhez csatlakozott a jegybank új elnöke, Kuroda is. Eszerint cél az infláció növelése, legalább évi 2%-ot kell elérni. Csökkenteni kell a jen árfolyamát és ösztönözni kell a hazai vállalkozások aktivitását adókedvezményekkel és olcsó hitelekkel.
Japánban a politikai és gazdasági elit nagy része támogatja a radikális váltást a pénzügypolitika terén, a monetáris tanács ülésén csak egyetlenegy ellenszavazat volt. A tőzsde mind Tokióban, mind pedig New Yorkban emelkedéssel reagált. A japán jegybank hangsúlyozza, hogy az államkötvények felvásárlása nem azt a célt szolgálja, hogy növeljék a kormány költekezését. Japán a világ harmadik legerősebb gazdasága, de adósságmutatója igen kedvezőtlen: megközelíti a GDP 200%-át. Az ország piaci megítélése mégsem rossz, hiszen japán gazdasága rendkívül versenyképes, ha a jen árfolyama csökken. Amióta az új elképzelések dominálnak Tokióban, a jen árfolyama jelentősen mérséklődött. Soros György 1 milliárd dolláros haszonra tett szert azzal, hogy megjósolta a jen árfolyamának csökkenését a dollárhoz képest. A japán kormányfő és a jegybank új elnöke korábban jelezte, hogy külföldi kötvényeket is felvásárolnak majd, ez pedig előnyös lehet az állampapír piac számára az Egyesült Államokban éppúgy, mint Európában.
Kedvezően fogadta a tokiói és a new yorki tőzsde, hogy Japán jegybankja komoly államkötvény vásárlásba kezdett
2013-04-04
Japán, Tokió – Két éven keresztül 7 billió jen, vagyis 73 milliárd dollár értékben vásárol kötvényeket a Bank of Japan, hogy ezzel elősegítse az ország kiemelkedését a tartós stagnálásból. Japán több mint 15 éve azzal küszködik, hogy az árak esnek, a hazai piac gyengélkedik, az export pedig a jen magas árfolyama miatt gondokkal küzd.
(Visited 1 times, 1 visits today)