A Fiatal Művészek Galériája program már évek óta működik a Hélia Hotelben, itt a Pipa teaházban kamara galériát hozott létre. Bézi Péter, a teaház tulajdonosa Kelet iránti vonzalma nem új keletű: fiatalon jelentkezett arra az állami lehetőségre, hogy Indonéziában tanuljon művészeti szakon. Az 1 éves program tandíjmentességet és plusztámogatást biztosított: 20 dollárt kaptak, amit kezdetben kevesellt, de később látta, hogy a helyi, indonéz gyerekek 5 és 10 dollárból éltek. Az ösztöndíj program 20 éve megy, 300 felett van az Indonéziát megjárt magyar diákok száma. Tapasztalatai szerint minden indonéz foglalkozik valamely művészeti ággal: fest, zenél, táncol, verset ír. Az osztályba, ahova jelentkezett, tapasztalt, tanult festők jártak, az indonéz képzés alapos. Előre figyelmeztették, hogy kulturális sokkra számítson, szóltak, hogy a toalett használata más: olyan, mint a bolgár wc-k, egy lyukból áll, leöntős, wc-papírt nem használnak, a lyuk mellé helyezett vizet használják, a lavórból merített vízzel mosakodnak meg. A kulturális sokkot tehát ő is átélte, hiszen egy ázsiai országba került, ahol mások a szokások, az ételek, az emberek hozzáállása, minden nagyon eltér attól, amit ismert. Osztálytársai közül páran rosszul viselték a különbségeket, volt, aki haza is ment. Bézi Péter szerint Indonéziát vagy azonnal megszeretik, vagy soha nem.
