A kétfejű orosz sas Keletre tekint – óriási üzletek az orosz-kínai csúcson Moszkvában

Csak néhány példa: a Rosznyeft 31 millió tonnára növeli olajexportját a Mennyei Birodalomba. Három különböző vezetéken érkezik az olaj, a kínai bankok 2 milliárd dolláros hitellel támogatják a vezetékek megépítését. A Rosznyeft és a kínai olaj óriás, a CNPC 11 tenger alatti gáz lelőhelyet termel ki közösen az északi Barents tengeren. Ezt is a kínaiak finanszírozzák! Csakúgy, mint a nagy távol keleti szén üzletet. A kínai bankok 2 milliárd dolláros hitelt adnak az orosz bányák fejlesztéséhez. A legnagyobb üzlet a Gazprom és kínai partnerei között köttetik meg. Itt még az utolsó simításokat végzik, de az idén aláírnak egy harminc évre szóló szerződést, amely az eddig 38 milliárd köbméterről hatvan milliárdra emeli az orosz gáz exportját Kínába!
  Kelet felé fordul-e az orosz medve? Ezt a kérdést már csak azért is feltehették Moszkvában, mert az orosz-kínai csúccsal egyidőben rendezték meg az orosz-EU csúcsot az orosz fővárosban. Jelenleg a kereskedelmi forgalom értéke Oroszország és Kína között 90 milliárd dollár, ez mintegy az egyötöde az EU és Oroszország kereskedelmének. De míg az európai piac stagnál, a kínai és az orosz dinamikusan növekszik! “Nem vagyunk féltékenyek Kínára!”- jelentette ki Moszkvában Barroso, az EU Bizottságának elnöke. Vajon őszintén beszélt?
  Oroszország és Kína első embere hamarosan újra találkozik, hiszen március végén Dél-Afrikában rendezik meg a BRICS csúcsértekezletet. Ezen a feltörekvő nagyhatalmak/Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika/ vezetői azt vitatják meg, hogy a stagnáló fejlett világgal szemben milyen stratégiát alkalmazzanak, hogy fennmaradjon a globális gazdaság növekedése. Az OECD nemrég tett közzé egy előrejelzést, mely szerint Kína még ebben az évtizedben megelőzheti Amerikát, Brazília, Oroszország és India pedig lekörözheti a fáradó európai nagyhatalmakat: Franciaországot, Nagy Britanniát és Olaszországot…