Pragmatizmust vár az új pápától Peking

Ez utóbbi az igazán súlyos vitapont, melyet hosszú évek óta nem sikerül tisztázni. 2007-ben XVI. Benedek pápa történelminek szánt levelet küldött “a kínai hívőknek”, melyben kompromisszumot ajánlott Pekingnek: döntsenek együtt a katolikus egyház püspökeinek kinevezéséről! Hivatalos válasz nem érkezett, de 2010-ben olyan püspököket nevezett ki Peking, akiknek a kinevezéséhez Róma nem járult hozzá. Ezt követően ismét befagyasztották a kapcsolatot a Vatikán és Kína között.
  Mao elnök utasítására 1950-ben alakult meg a “Hazafias Katolikus Egyház”, amely nem ismeri el Róma fennhatóságát. Ennek az egyháznak a hivatalos adatok szerint jelenleg 5,7 millió tagja van. Vatikáni adatok szerint a katolikus hívők száma körülbelül 12 millió Kínában. Működik ugyanis egy “illegális egyház is”, amely nem ismeri el a Hazafias Katolikus Egyházat és hűséges Rómához. Papjait és püspökeit Mao elnök idején üldözték és gyakran bebörtönözték, ma már ilyesmire ritkán kerül sor. Bonyolítja a helyzetet, hogy sok pap és hívő mindkét egyháznak tagja, sőt vannak olyan püspökök is, akik egyszerre élvezik Róma és Peking bizalmát. Minthogy nemcsak Rómában, de Pekingben is új vezetés van, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy pragmatikus változás következik be a Vatikán és Kína kapcsolatában, bár nem valószínű, hogy Ferenc pápa számára ennek a problémának a rendezése abszolút prioritást jelentene. Érdemes megemlíteni, hogy Kínában jezsuita szerzetesek terjesztették el a keresztény hitet és Ferenc az első olyan pápa, aki a jezsuita rendből került Szent Péter trónjára.