Inkább a nézetkülönbségek jellemezték a napokban Pakisztánban tartott előkészítő megbeszéléseket, mint a megegyezési szándék. A vallási vezetők bevonását még a kabuli kormány kezdeményezte. Karzai elnököt sürgeti az idő, hiszen vészesen közeleg 2014 vége, amikor az utolsó harcoló NATO alakulatok is elhagyják Afganisztánt. Igaz akkor már vélhetően nem ő lesz az ország elnöke, az alkotmány szerint harmadszor már nem választható meg, viszont „háttéremberként” azért a hatalom közelében akar majd maradni. Ehhez elengedhetetlen lenne valamiféle békemegállapodás a tálibokkal. De Pakisztán nélkül nincs remény a sikerre. A tálib mozgalmat a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre még a kilencvenes években és segítette hatalomra. A jelenlegi afgán rendszerrel Pakisztánnak az a baja, hogy a kabuli kormány közel áll Indiához. Ezért aztán egyes pakisztáni stratégák fejében felmerül a „bekerítés rémképe” egy esetleges újabb, Indiával vívandó háború esetén. A vallási vezetők legutóbb iszlamabadi előkészítő tárgyalásán is ez a tényező merült fel. A pakisztáni ulema tanács elnöke azt mondta: nem megyünk el a hivatalos tárgyalásra Kabulba csak ezért, hogy ott egy a Krazai rendszert dicsérő nyilatkozatot aláírjunk. Vannak persze még más nézeteltérések is, amelyek például abból adódnak, hogy a tálibok sem egységesek. Egyes tálib frakciók a jelenlegi pakisztáni rezsimet is halálos ellenségnek tekintik. Sok tehát tisztázni való. És addig semmi esély a tálibokkal való megegyezésre, amíg az afgán és a pakisztáni politikai és vallási vezetők között is alapvető nézeteltérések vannak. (AP)
Akadozik az afgán-pakisztáni párbeszéd a tálibokkal kötendő békéről
Afganisztán, Pakisztán, Iszalmabad – A két szomszédos ország vallási vezetői is szeretnének hozzájárulni a békefolyamathoz, de egyelőre sok a nézeteltérés.
(Visited 1 times, 1 visits today)