Egyre derűlátóbbak a középosztálybeli családok Kínában

Természetesen  nem akármilyen családokról van szó, hanem olyanokról, ahol az éves nettó jövedelem meghaladja az 50 ezer jüant. Ez valamivel több, mint 8000 dollár. Ez Amerikában szegény családnak számítana, de Kínában ezek már “gazdag” családok, hiszen ez a pénz a Mennyei Birodalom területén jóval többet ér az olcsó vagy ingyenes szolgáltatások miatt.
  Csak megemlítem, hogy amikor Kínában dolgoztam, valamivel több, mint húsz évvel ezelőtt, akkor a keresetem 18 ezer jüan volt évente. Ehhez jött még a dolláros fizetés: évi 3000 dollár. Ennyit kapott akkoriban egy foreign expert /külföldi szakértő/ a pekingi rádiónál. Tíz kínai kolléga dolgozott a magyar szerkesztőségben, az ő éves keresetük 2000 jüan körül mozgott! Innen nézve tehát érthető, hogy ma 50 ezer jüan már gazdaggá tesz egy családot Kínában.
  Persze nem a középosztály az igazi nyertese az elmúlt harminc év reformjainak, hanem az elit és a felső középosztály. Az elittel a jelentés nem foglalkozik, az tabu téma Kínában. De az kiderül, hogy az ingatlanpiacon azok a családok a leginkább aktívak, ahol az éves jövedelem 100 és 300 ezer jüan között van. Ez a felső középosztály, amely bátran vásárol ingatlant, komolyan költ annak berendezésére. Mit csinál a fennmaradó pénzével? Egyre aktívabb a tőzsdén! Még mindig vezetnek a biztosnak tekintett befektetések, mint például a nemesfémek vagy az elefántcsont, de mind többen vállalnak kockázatot is. Az index alapján az is kiderül, hogy miért. Bíznak benne, hogy ezentúl még jobb lesz: a jövedelmük egyre növekszik, hiszen a reformok a leginkább a középosztályt és annak is a felső részét gazdagítják Kínában.