2009 óta több mint félszáz tibeti választotta a tiltakozás e végletes módját. Tavaly ősszel, a tisztújító kínai pártkongresszus előtt, különösen megugrott az önégetések száma. Korábban csak szerzetesek és szerzetes nők áldozták fel az életüket, de az utóbbi hónapokban a buddhista egyházon kívül állók is felgyújtották magukat. A kínai hatóságok kizárólag rendőri eszközökkel próbálják megelőzni az öngyilkosságokat. Például jutalmat ígérnek azoknak, akik beszámolnak a készülő önégetésről. De politikai engedményre Peking nem hajlandó. A kínai vezetés szerint a tibetiek autonómia iránti igénye valójában szeparatizmus, vagyis a tibeti mozgalom Kína állami egységét veszélyezteti. A dalai lamát Peking azzal vádolja, hogy inspirálja, sőt titokban szervezi is a önégetéseket. Tibet száműzetésben élő spirituális vezetője ezt tagadja. Szerinte az önégetések oka a tibetiek reménytelensége, az a félelmük, hogy elvesztik vallási és kulturális identitásukat. (Le Monde)