A dél-kaukázusi ország 1997-ben jelentette be, hogy a WTO tagja szeretne lenni. A korábban annyira áhított tagság megszerzéséért már 15 éve folynak a tárgyalások, de igazán kézzelfogható eredmény még sehol.
Bár a tagság elnyerése érdekében a kétoldalú tárgyalások sziszifuszi sorozata változatlan „lendülettel” zajlik, eddig csak öt tagállammal, mint az Egyesült Arab Emirátus, Omán, Törökország, Georgia és Kírgízisztán sikerült tető alá hozni az elengedhetetlenül szükséges megállapodásokat. Tárgyalások zajlanak az USA-val, Új-Zélanddal, Kanadával, Japánnal és az EU-val is.
Az eddigi tapasztalatok szerint a többfrontos, bi- és multilaterális giga-tárgyalás sorozat, újabb és újabb problémákat tár fel, aminek a dél-kaukázusi ország egyszerűen még nem tud és talán nem is akar megfelelni.
Ezek közül az egyik, és talán a legfontosabb Azerbajdzsán státuszának kérdése a WTO szervezetén belül. A WTO Azerbajdzsánt fejlettnek minősített államként szeretné befogadni a szervezetbe, ám azeri megítélés szerint az ország inkább a fejlődő kategóriába sorolható.
A másik vitatott kérdés, ami megoldásra vár, az agrárszektor támogatásának mértéke. Azerbajdzsán elképzelése az, hogy az ország mezőgazdaságát a tagság elnyerését követően is legalább tíz százalékos támogatásban kell részesíteni. Ezt a WTO nem támogatja. A támogatás mértéke maximum öt százalék lehet a szervezet szakértői szerint. Fontos tudni, hogy jelenleg a szektor 14.5 százalékos támogatásban részesül.
Azeri szakértők úgy vélik, hogy a vitatott kérdések megoldhatóságáig még legalább két évre van szüksége az országnak. Ez a felismerés is tükröződik az „Azerbaijan 2020 – Look into the Future” című fejlesztési programban, amelyben az ország csatlakozását a WTO-hoz meg sem említik a szerzők, mint aktuális gazdaságpolitikai célt, adta hírül a Vesnikkavkaza hírportál.